Jeremiah Jacques szerint a mostani európai válság árnyékában Oroszország céltudatos expanzív politikát hajt végre Közép-Európában, melynek hátterében egy német-orosz „tengely” megléte sejthető.

Jacques szerint Oroszország négy lépésből álló stratégiát dolgozott ki Kelet-Európa visszaszerzésére:

1) A Kreml igyekszik Oroszországot a politikai és pénzügyi stabilitás szigetének ábrázolni a válságsújtotta Európához viszonyítva.

2) Európai cégeket hív meg Oroszországba, érdekeltté téve őket az együttműködésben.

3) Oroszország segítséget ajánl Európának a válságból való kilábaláshoz. Oroszország hivatalosan 580 milliárd dollárnyi valutatartalékkal rendelkezik, ám a Stratfor információi szerint további, 600 milliárd dollárnyi készletet „rejteget”. Ilyen kolosszális tartalékok mellett Oroszországnak nagy pénzügyi manőverezésre van lehetősége.

4) Oroszország részvényfelvásárlásba kezdett Közép-Európában, Lengyelországban, Csehországban, Olaszországban, és a koldusbotra jutó Görögországban is. Az oroszok különösen a bankokban, energetikai vállalatokban igyekeznek befolyást szerezni, kikötőket, repülőtereket vásárolnak. Nem elsősorban az anyagi haszon érdekli őket, hanem a stratégiai befolyásszerzés lehetősége.

Ezek mellett Moszkva különös hangsúlyt helyez arra, hogy Németországgal közösen hozzon létre energetikai cégeket, s elmélyítse a német-orosz együttműködést.

Amikor majd véget ér a válság, és feleszmélnek az európaiak, akkor fogják csak tudni értékelni a mostani orosz expanzió jelentőségét – véli Jacques.

A német-orosz tengely kialakulása jelenleg az egyik legfontosabb világpolitikai történés. A kelet-európaiak tudják, mit jelent ez – írja Jacques – s éppen ezért igyekeznek új életet lehelni az olyan regionális együttműködésekbe, mint a Visegrádi országok társulása, de a világ eddig nem értékelte kellőképpen a német-orosz kooperáció jelentőségét.

(Jeremiah Jacques: Russia Rises, Europa Responds, thetrumpet.com, 2011. 11. 17.)