Az általános hangulat

 

Az orosz médiában a nyár elején gyakran felbukkant az emigráció témája. Míg azonban a szakértők és a politikusok csak elszántan ismételgetik a bűvös számot, miszerint az „elmúlt évek során” 1 millió 300 ezer tudós, mérnök és egyéb területen dolgozó szakember távozott külföldre Oroszországból, addig a Novaja Gazeta és a Levada Központ egy közös projekt keretein belül úgy döntött, hogy a téma mélyére ás. Hiszen, ahogy azt Lev Gudkov, a Levada Központ igazgatója kiemeli cikkében: az előző adat sajnos vajmi kevés információ értékkel bír, ha nem tudjuk, hogy ezek közül az emberek közül hányan érkeztek azóta vissza vagy legalábbis hányan tervezik a visszatérést Oroszországba. Ráadásul a statisztikai valóságon túl valószínűleg sokkal izgalmasabb a kérdés, hogy kik és miért vágynak el Oroszországból.

A Levada Központ 2011 májusában végzett egy közvélemény-kutatást, amely során a megkérdezetteknek a következő kérdésre kellett válaszolniuk: Szeretne-e ön külföldre költözni (a volt Szovjetunió határain túlra) és ott letelepedni? A reprezentatív felmérés eredménye szerint jelenleg Oroszország felnőtt lakosságának körülbelül 22%-a szeretné elhagyni az országot mindörökre.

Ez az adat nyilvánvalóan más évek eredményeivel összevetve árul el sokat a jelenlegi helyzetről. 1993 végén például ez a szám 15% volt, 1999-ben (közvetlen a pénzügyi összeomlás után) 21%, 2000-ben (Putyin színrelépését követően) 5-6%-ra esett vissza, 2007-ben (egy Oroszország számára gazdaságilag különösen jó évben) 7% körül mozgott, 2009 áprilisában (a pénzügyi világválságot követően) 13%. A jelenleg mért 22% a többi adat közé beillesztve magas értéknek számít, tehát a statisztika arról árulkodik, hogy növekszik a koffer-kedv, avagy ez esetben az emigrálási vágy.

 

A felmérés

A közvélemény-kutatás egy további érdekes eredménye az volt, hogy elsősorban vállalkozók, üzletemberek és a diákok szeretnék elhagyni az országot, ezért ezt követően – a kapott eredmény okait kutatandó – a Levada Központ elvégzett egy igen specifikus felmérést is, mely egy jól körülhatárolható csoportot vizsgált. A felmérés alanyainak a következő három feltételnek kellett megfelelnie:

- 25 és 39 év közötti életkor

- kiemelkedően magas egy főre jutó jövedelem (a jövedelmük öt-tízszerese az oroszországi átlagjövedelemnek)

- lakóhely a fővárosban vagy egyéb nagyobb városban

A felmérésben összesen 1001 ember vett részt.

 

Az eredmények

A megkérdezettek körülbelül harmada állította azt, hogy hajlandó lenne elhagyni Oroszországot örökre vagy legalábbis meghatározatlan időre. Ennél valamivel magasabb volt azoknak a száma, aki tanulás céljából szívesen költöznének külföldre és a válaszadók 46%-a vállalna külföldön munkát.

A külföldre vágyakozók (akár munka vagy letelepedés céljából) többsége már többször is járt külföldön. Ezzel szemben azok, akik nem fontolgatják a kivándorlást, általában nem is jártak még más országban. További feltűnő különbség, hogy az országot elhagyni kívánók felének él rokona vagy ismerőse a határon túl, míg azok között, akik nem fontolgatják a kivándorlást ugyanez az adat csupán 34%.

Tehát a kivándorlás gondolata főként azokban az emberekben merül fel, akik már rendelkeznek alapvető információkkal és kapcsolatrendszerrel az adott külföldi régióról. Úgy is mondhatnánk, azok távoznak az országból, akik nem pusztán szeretnének, de akik erre képesek is.

A felmérés kitért a politikai érdeklődésre is. A megkérdezettek 47% válaszolta azt, hogy nem érdekli a politika, míg a válaszadók másik fele egyfajta passzív attitűdöt vallott a magáénak, J. A. Levada, elhunyt szociológus terminusával élve egyfajta „nézői” pozíciót vesznek fel, tehát nem vágynak aktív politikai szerepre vagy felelősségvállalásra. A politikai pártok támogatottságát tekintve elmondható, hogy a résztvevők 31% támogatná szavazatával a hatalompártot, az Egységes Oroszországot (Jegyinaja Rosszija). A Vlagyimir Putyin vezette párt támogatottsága Moszkvában kimutathatóan gyengébb, mint Szentpéterváron. A többi párt támogatottsága elenyésző.

Érdekes adat, hogy a megkérdezettek 56%-a úgy gondolja, hogy a jelenlegi politikai rendszer stabil, azaz a közeljövőben aligha várhatóak komoly változások. Lev Gudkov felhívja azonban a figyelmet arra, hogy a putyini stabilitásban hívők csoportja nem homogén. Ugyanis magában a rendszer megítélésében a csoport két – egymással ellentétes nézeteket valló – ágra bomlik. Az egyik oldal úgy gondolja, a jelenlegi rendszer az ország fejlődését és demokratizálódását fogja elősegíteni, míg a másik oldal szerint Oroszország a pangás és az autoritarizmus felé halad a kurrens politikai vezetés mellett.

 

A koffer-kedv mögötti motivációk

Az emigráció esetében közrejátszó tényezők természetüket tekintve „vonzó” illetve „taszító” jellegűek lehetnek. Tehát a „máshol jobb”, illetve az „itt rossz” problémájával állunk szembe. A Levada Központ felmérése azt mutatta ki, hogy a sikeres és jómódú, fiatal középosztály elégedetlensége abból fakad, hogy ezek az emberek zsákutcaként tekintenek arra az útra, amelyen az ország jelenleg halad.

A megkérdezetteket hidegen hagyják a politikai csatározások, ők a nyugaton látott életkörülményekre vágynak, ám úgy érzik, hogy ez a mai Oroszországban nem megvalósítható. Tehát az ún. vonzó-tényezők fontosabb szerepet játszanak, mint a taszító-tényezők. Az elsődleges motiváció a megkérdezettek körében a kivándorlási vágy mögött az, hogy szeretnének a gyermekeiknek jobb jövőt biztosítani (93%) illetve, hogy külföldön jobbak az életkörülmények (92%). Rögtön ezt követte az az igény, hogy szeretnének egy olyan jogállamban élni, mely biztosítja a jogaikat és szabadságjogaikat (86%).

A Levada Központ elemzése úgy látja, ezeknek az embereknek a szemében két tényező bír kiemelt fontossággal: egyrészt szeretnének magas színvonalon élni, amelyért hajlandóak is szívósan megdolgozni. Másrészt különösen fontos a számukra, hogy biztosítsák őket arról: azt, amit már egyszer elértek, azt nem vehetik el tőlük. A felmérés célcsoportja olyan emberekből áll, akik már most is sikeresek, tehát – vonja le a következtetést Lev Gudkov – úgy tűnik képesek megoldani a felmerülő anyagi és egyéb problémáikat. Azok a módok és eszközök azonban, amelyekkel ezeket a problémákat le tudják küzdeni – nem tetszenek nekik.

 

Álmok, tervek és valóság

Lev Gudkov hangsúlyozza, hogy nem szabad elfelejtenünk, az, hogy valaki el szeretné hagyni a hazáját, még nem jelenti azt, hogy ez valóban meg is fog történni. A megkérdezettek 60% például még semmiféle lépést nem tett, hogy a tervei közelebb kerüljenek a valósághoz, sőt még igazán tervei sincsenek. A gyakorlati lépések megtétele, mint például vízumigénylés, önéletrajz küldése külföldi cégeknek vagy idegennyelv-tanulás elenyésző a megkérdezettek körében. A többség egyelőre még csak információt gyűjt arról az országról, ahová emigrálni szeretne.

 

 

(Forrás: Лев Гудков: Пустая страна, Novaja Gazeta)

 

Cimkék: Oroszország, kivándorlás

Országok: Oroszország