Kevin G. Hall az amerikai McClathy felületén a Wikileaks dokumentumai alapján mutatja be a Fehér Ház manipulációit a világ olaj- és gázkészletének megszerzése érdekében. A dokumentumokból kiderül: Washingtont módfelett aggasztják az Európa gázellátására vonatkozó orosz törekvések.

Szlovákiában például  a Transpetrol olajtársaság 49 %-a JUKOSZ, Mihail Hodorkovszkij volt cége birtokában volt. A JUKOSZ tényleges felszámolása után az amerikai kormányzat egy texasi tanácsadót küldött Szlovákiába, akinek az volt a feladata, hogy meggyőzze a szlovák kormányt a Transpetrol 49 %-nak felvásárlásának szükségességéről, melynek birtoklásáért az orosz Gazprom is ringbe szállt.

Az amerikai tanácsadó szerint 120 millió dollárnak elegendő összegnek kellett lennie a részvénycsomag felvásárlásáért, noha a Gazprom ennél többet ígért. A tanácsadónak úgy kellett dolgoznia, hogy ne tudódjon ki a szélesebb közvélemény számára, a szlovák felvásárlási törekvések mögött a Fehér Ház keze (is) áll.

A WikiLeaks által nyilvánosságra hozott iratok mintegy 10 %-a az olajügyekkel kapcsolatos, de a Gazprom is igen előkelő helyet foglal el az amerikai diplomácia gondolatvilágában.

Az amerikai diplomáciai iratok szerint a Fehér Ház komolyan dolgozott azon, hogy keresztbe tegyen a Gazprom terjeszkedésének, s hogy a különböző olajtársaságokat az amerikai külpolitikai célok eszközeivé tegye,

A Gazprom mellett még az olasz Eni okoz sok fejfájást az amerikaiaknak. A cég  30 %-a az olasz állam tulajdona, s az Eni szoros kapcsolatai a Gazprommal, valamint terjeszkedési tervei Iránban kiváltották az amerikaiak nemtetszését. Egy bizalmas amerikai távirat (2008 április) szerint Washington Berlusconira a Gazprom szálláscsinálójaként tekintett, s a Fehér Házból nézve úgy tűnt, az Eni az amerikai kormány által támogatott alternatív gázvezeték [azaz a Nabucco] ellen tevékenykedik. Az Eni ráadásul megnyitotta az utat a Gazprom előtt Líbiába is, bár azt a - az olasz cég közreműködésével készülő - szerződést végül sikerült megtorpedózni az amerikaiknak, ami a líbiai olajkitermelés jelentős részét a Gazpromnak adta volna át.

Az amerikaiak tevékenysége azonban olykor az orosz érdekeknek is megfelelt. 2009 áprilisában az amerikai ConocoPhillips olajtársaság az orosz Lukoillal akart társulni iraki olajszerződésekkel kecsegtetve. Putyin miniszterelnök áldását adta az üzletre, s az orosz miniszterelnök megígérte, ha az amerikai-orosz cég kitermelési jogot kap Irakban, leírják Bagdad adósságát.

(Kevin G. Hall: WikiLeaks cables show that it was all about the oil, mcclathcydc.com)