Oroszország és a búza piaca – Dmitrij Medvegyev, 2009. június 5. La Repubblica

Oroszországban már a régmúlt időkben is a kenyér jelentette minden rendszer alapját, legfőbb mértékét. Mindez tetten érhető a búza termesztésében, a földművelés ősi mesterségében. Utóbbi fokmérője a betakarított búza mennyisége a mindenkori életszínvonal sarkalatos pontja. Éppen ezért Oroszországot komolyan aggasztja a nemzetközi élelmiszerválság elmélyülése. Az elmúlt esztendő tavaszán az elsődleges élelmiszerek árai a világ piacain 12 hónap leforgása alatt 55 százalékkal növekedtek, miközben Ázsiában egy mérő rizsért háromszor annyit kértek, mint korábban. Ezen létfontosságú fogyasztási cikkek drágulása leginkább a fejlődő országokat sújtotta, ahol egy család havi bevételeinek immár 90 százalékát is a napi betevő beszerzése emészti fel. Ez, a válság előtti időszakban nem haladta meg az egy hónapra eső jövedelem felét, mely még így is tragikusnak minősíthető. A világ éhezőinek száma nem csökken, éppen ellenkezőleg, a nélkülözés egyre nagyobb méreteket ölt, s ma már mintegy 950 millióan élnek a legmélyebb nyomorban, mindennemű létminimum alatt.

Manapság a szélesebb közvélemény a gazdasági válság okozta sokkhatást igyekszik feldolgozni, miközben megfeledkezik a legalább ennyire súlyos élelmezési krízisről. Ugyan mindezen negatívumok alól azon államok sem vonhatják ki magukat, melyek sikerrel birkóztak meg a globális visszaesés nehéz örökségével, a közeljövőben nekik is újabb árdrágulással kell számolniuk. Megalapozottnak nevezhető előrejelzések szerint 2030-ra a világ búzafogyasztása 30-40 százalékkal fog bővülni a jelenlegi értékekhez képest. Mindezt – változatlan formában - az agrártermelés belátható időn belül nem tudja követni.  Többek között ezért tartjuk kiváló kezdeményezésnek a stratégai élelmiszertartalékok világméretű központosítását, egységesítésre törekvő kezelését. A javaslat ebben a formában először a G8 országok mezőgazdasági minisztereinek Treviso városában tartott ülésén vetődött fel. Amennyiben megvalósul, nem csupán a rászoruló területek szükségleteit tudnánk vele kielégíteni, hanem sikerrel vehetnénk fel a harcot a nemzetközi gabonakereskedelem káros piaci hatásaival is.

A gabonafélék, ezen belül is a búza termesztése Oroszország tradicionális termelő ágazata, melynek teljesítőképessége nagyban befolyásolja a lábasállat-tenyésztés sikerét is. Ezen termények értékesítése biztosítja hazánk mezőgazdasági szektorában tevékenykedő több tízezer család elsődleges jövedelemforrását, mindennapi kenyerét.

Az előző évben rekordméretű országos betakarítás büszke tanúi lehettünk, mely során elértük az összesített 108,4 millió tonnás terményösszeget. Mindehhez a kiváló időjárás és a szántható földek magas termékenysége mellett a moszkvai kormány részéről a termelőknek nyújtott hathatós támogatás is nagyban hozzájárult. Feltett szándékunk, hogy a gazdasági krízis ellenében is folytatjuk megkezdett politikánkat. Oroszország részesedése a világ gabonatermelésében mindössze 5 százalékot tesz ki, miközben művelésre alkalmas területei a Föld viszonylatában nem kevesebb, mint 14 százalékra rúgnak. A fentiek ismertében célunk nem is lehet más, mint nemzetközi szinten kiemelkedő exportőrré válni.

Tudatában saját felelősségének Oroszország készen áll arra, hogy kihasználva nagyszerű mezőgazdasági adottságait olyan magas szintre emelje a gabonafélék termelését, hogy más, ebben élenjáró államokkal együtt a világ élelmiszerellátásnak biztosítékává váljon. Hiszünk abban, hogy az emberiség nagyobbik része osztja elveinket, és segítő kezet nyújt céljaink eléréséhez.

Nyilvánvaló, hogy mindezen tervek megvalósításához folyamatosan gépesítve, jelentős mértékben kell modernizálnunk agráriumunkat. A szemünk előtt lebegő célkitűzések csak a legfejlettebb technológiák széles körű alkalmazásával válnak elérhetővé. Örömmel látunk minden hosszú távú külföldi befektetést az orosz mezőgazdaságban. A hatékony élelmiszeripari termelés előfeltétele a gyors és biztonságos szállítás valamint a hatalmas tárolókapacitás. Ennek értelmében a fejlesztéseket az infrastruktúra kiépítésével kezdjük meg. A modernizációs program keretében új silókat, széles úthálózatot építünk, miközben lépésről lépésre bővítjük a tengeri és a folyami hajóink raktereit. Az új állami irányítás más mechanizmusokat kíván, melyek nyitánya az „Egyesült Gabonatársaság” felállítása, hogy világpiaci szereplőként képviselje az orosz állam érdekeit az árszabályozás és a kormányközi egyezségek terén. Mindezeket még 2009-ben a Kreml által kezdeményezett szentpétervári Gabona Fórumon vitatjuk meg. Biztosak vagyunk abban, hogy a nyílt és őszinte párbeszéd lehetőséget nyújt számunkra a nemzetközi élelmiszerellátási problémák közös megoldására.