Bo Krag svéd közgazdász, az Észt Bank egykori elnökhelyettese a lett Telegrafnak adott interjújában elmondta, az euróért vívott küzdelem újabb válsághoz vezethet az EU-ban, s az euróbürokraták gondolkodásmódja némileg hasonlít az egykori szovjet vezetés mentalitására.  

„Mindegyik országban, ahol csökkentik az állami kiadásokat, a lakosság egyre több nehézséget és kényelmetlenséget kénytelen elviselni. Hány kórházat zártak be maguknál az elmúlt két évben? Mennyi iskolát? No és mennyi öregek otthonát? A lakosság hány százaléka engedheti meg magának, hogy rendszeresen fogorvoshoz járjon? Mennyi munkanélküli van?

A szociális ellátás elementáris feltételeinek hiánya nem kedvez a gazdaság hosszútávú fejlődésének.” – véli a svéd közgazdász.

Ma az „EU alkotmánya” a maastrichti kritériumok betartása, betartatása, azaz hogy a költségvetés hiánya nem haladhatja meg a GDP 3 %-át (bár jelenleg csak Svédország, Észtország és Luxemburg tartja magát ehhez az EU 27 országa közül). Ennek jegyében csökkentik az állami kiadásokat, ami újabb krízishez vezethet az EU-ban. A görög válság továbbgyűrűzésének megakadályozása érdekében az euróövezet tagjai saját költségvetésüket nyirbálják meg – a kétmilliós Szlovénia például 370 millió euróval (gondolták volna ezt a szlovénok amikor beléptek az eurózónába?), de ez arra is jó volt, hogy a görögöket tegyék meg bűnbaknak a válság miatt. Hasonlóan, mint a Szovjetunióban, amikor rossz termés született, valakit, vagy valakiket kikiáltottak bűnösnek, de arról hallani sem akart a pártvezetés, hogy az egész szisztéma úgy rossz, ahogy van. Most a görögök nyakába varrják az egész válságot, és azt mondják, az mindennek az oka, hogy nem tartották be a maastrichti kritériumokat.

Miközben az USA, India, Kína, Brazília gazdaságélénkítő csomagokkal próbáloznak, az EU éppen ellentétes irányban halad, holott jobban tenné, ha példájukat követné – véli Krag. Brüsszelnek viszont sokkal fontosabb az elvekért, a maastrichti kritériumért és az euróért harcolni, akár az utolsó pillanatig is.

(telegraf.lv)