Az Obama-adminisztráció az Oroszországgal való kapcsolatok "újratöltése" jegyében végül elállt a Csehországba és Lengyelországba telepítendő rakétavédelmi rendszer tervétől - melyet hevesen ellenzett Moszkva, illetve megvalósítása esetén válaszlépéseket helyezett kilátásba - ám nemrég Románia jelezte, hogy szívesen otthont adna az amerikai rakétavédelmi komplexumnak.

Ezzel összefüggésben, a Nyezaviszimaja Gazeta információi szerint Moldova nemzeti kisebbségeinek szervezete, a "Jogegyenlőség", illetve a senki által el nem ismert szakadár, elvben Moldovához tartozó szláv többségű Dnyesztermenti Köztársaság Moszkvához fordult azzal a kéréssel, hogy telepítsen egy rakétavédelmi rendszert a Dnyeszter mentén - válaszul az amerikai-román rakétatelepítési tervekre.

A romániai rakéták körül kialakuló konfliktusból Ukrajna sem marad ki, tekintettel arra, hogy Kijev és Bukarest viszonya amúgy sem mondható kifejezetten jónak (a Kígyó-sziget hovatartozása kapcsán nyíltan is vitába bocsátkozott a két állam). A Viktor Janukovics által vezetett Régiók Pártja frakcióvezetőhelyettese, Vaszilij Hara elmondása szerint az amerikai rakétavédelmi rendszer esetleges romániai elhelyezése Ukrajna területét kockázati zónába sorolja. Hara megjegyezte, Ukrajna új vezetése, "ellentétben az előzőtől, az ország nemzeti érdekeiből fog kiindulni, román vonatkozásban is."

Az ukrán politikus szerint a román ajánlat a rakétavédelmi rendszer elhelyezéséről a Moldova felé irányuló román expanzív politika céljait szolgálja. A Dnyesztermenti köztársaság ügyében Kijev és Moszkva közös nevezőn van, hiszen a szakadár köztársaság lakóinak jelentős része ukrán, illetve orosz állampolgár. Dmitrij Medvegyev orosz elnök tavaly Igor Szmirnov dnyesztermenti elnöknek ígéretet tett arra: Moszkva megvédi saját állampolgárait.

Miközben a tavaly hatalomra jutott nyugatbarát moldáv vezetés és Bukarest között szemmel látható közeledés indult meg az utóbbi hónapokban, ezzel egyenes arányban nő a szakadék Kisinyov és Tyiraszpol között.