A (posztszovjet) történelem ismétli önmagát – 18 év után újra véres összecsapások törtek ki Kirgizisztánban az üzbég és a kirgiz etnikum között

A Kirgizisztán déli részén kirobbant etnikai jellegű összetűzéseknek eddig hivatalos egészségügyi jelentések szerint 49 halálos áldozata van. A kirgiz és az üzbég csoportok közötti konfliktusban, mely elsősorban az ország második legnagyobb városát, Ost érintette, közel 400 sérült szorult kórházi ellátásra. Az összecsapások csütörtök este kezdődtek, és azóta is tartanak.

„A helyzet Os városában továbbra is nagyon nehéz” – közölte a biskeki belügyminisztérium egyik hivatalnoka. A kétszázezres határváros az áprilisban megbuktatott volt elnök, Kurmanbek Bakijev egyik hatalmi központjának számított. Os lakosságát tekintve is jelentősen megosztott település, a kirgizek mellett, üzbégek, tádzsikok és oroszok élnek itt. A mostani véres villongások nem előzmény nélküliek. 1990-ben, a szovjet hatalom bukása előtt nem sokkal, Osban és környékén véres etnikai konfliktusok sora alakult ki a kirgizek és az üzbégek között; az összetűzéseknek akkor több ezer halálos áldozata volt. Az üzbég kisebbség számbeli nagysága és a déli, Üzbegisztánnal határos terület közelsége az eltelt közel két évtizedben már számos problémát okozott a biskeki központi hatalomnak.

Az események hatására a kirgiz belügyminisztérium rendkívüli állapotot rendelt el, és katonai illetve rendőri alakulatokat vezényelt a térségbe. „Két etnikum közti összetűzésről van szó. Legfontosabb teendőnk, hogy (…) lecsillapítsuk a fellángolt indulatokat és megfékezzük a konfliktus terjedését. Pontosan ezt tesszük most is” – mondta Roza Otunbajeva, ideiglenes államfő. A kabinet intézkedései ellenére a sebesültek segítségére érkező orvosi mentőcsapatok a heves harcok miatt sokszor meg sem tudják közelíteni a területet. „Orvosaink a legtöbb helyszínre el sem tudtak jutni a fegyveres összecsapások követeztében. Éjszaka egyetlen riasztásra sem szállnak ki, hiszen félnek a támadásoktól” – állította Os városának tisztiorvosa, aki hozzátette, hogy több esetben nappal is rátörtek a sérültekhez igyekvő egészségügyi mentőcsapatokra.

Az ENSZ az etnikai viszonyok rendezésére kérte fel a tehetetlennek mutatkozó kirgiz kormányt, ugyanakkor esetleges külső beavatkozásról, békefenntartók bevetéséről a világszervezet nem értekezett – legalábbis egyelőre.

Az országban mind orosz, mind amerikai stratégiai fontosságú katonai bázis is található. A két hatalom militáris jelenléte erősen megosztja a kirgiz közvéleményt. A pillanatnyi állapotokat tekintve a nemzetközi elemzők többsége elhúzódó polgárháború kitörésétől tart, melybe a kirgiz állam területén tartózkodó külföldi állampolgárságú katonák is belekeveredhetnek.

(RIA Novosztyi)