Igor Dodon moldovai elnök a Nyezaviszimaja Gazetának adott interjúban vázolta országa nem egyszerű politikai és gazdasági helyzetét.

Az Európa-barát kormánykoalíció fennállásának nyolc éve alatt megnőtt az EU felől Moldova irányába érkező pénzügyi segítség. Örvendetes, hogy ezek a pénzek beruházásokba érkeznek. Ám az egyszerű emberek többségének élete nem javult, miközben az ország bevételeinek harmada kívülről érkezik. „Moldova banánköztársasággá válik, mely a külföldi hitelezők által adott pénzből él.” A nyugati segítség ellenére nem sikerült érdemi gazdasági növekedést elérni. A moldovai tisztviselők hitelek és segélyek reményében kilincselnek világszerte. Dodon szerint tudatos politikáról van szó: a reálgazdaságot leépítik, az ország piacait megnyitják a nyugati áruk előtt, az államháztartást a nyugati hitelektől teszik függővé, ezután pedig jön a politikai befolyásolás.

A másik probléma, hogy rengetegen elmentek Moldovából. A függetlenség 26 éve alatt az ország elvesztette lakossága harmadát. A nyugdíjasok száma 700 ezer, a tényleges adófizetőké 600 ezer, de ezek fele is állami alkalmazott. Vagyis a reálgazdaságban mintegy 350 ezer ember dolgozik, ők tartják el a nyugdíjasokat és az állami alkalmazottakat is. Moldovát azok a külföldön dolgozók tartják életben, akik jövedelmük egy részét hazautalják. Kb. 600 ezer ember dolgozik Oroszországban, 150-200 ezer Olaszországban. Ők évi 1,7-2 milliárd dollárt utalnak haza.

Dodon szerint a Nyugat szavakban a „reformokra”, valójában geopolitikai megfontolásokból adott pénzügyi támogatást a moldovai pártoknak. Végül Moldovában egy korrupt és oligarchikus politikai struktúra alakult ki. A moldovai politikai elit megtanulta zsarolni a Nyugatot, azzal fenyegetve, ha nem ad pénzt, oroszbarát erőket juttat hatalomba. Dodon szerint, mivel az Európa-barát kormányzás idején nem javultak az életviszonyok, a lakosság csalódott a nyugati integrációban, és Oroszország felé tájékozódna. Az Európa-barát koalíció idején Moldovában egy „bandita korrupt hatalom” alakult ki, mintegy 600 ezer ember dolgozik Oroszországban, és a moldovai export jelentős része is Oroszországba megy.

Dodon szerint a moldovai parlament nem legitim, mert a képviselőket felvásárolják. A Demokrata Párt, amely a szavazatok 17 %-át kapta, a megvesztegetések és felvásárlások révén a 101 parlamenti mandátumból 60-at ellenőriz. Az államfőbe vetett bizalom (50 %) jóval nagyobb, mint a törvényhozás megítélése (17 %). Dodon szerint nem kétséges, hogy a 2018-as parlamenti választásokat az ő pártja, a szocialisták nyerik. Az lesz az első választás a független Moldova történetében, amikor a diaszpóra tagjai és a szakadár Dnyeszter-mentiek is mandátumot kapnak a kisinyovi törvényhozásban.

Dodon szerint aggasztó, hogy román politikai vezető körök nyíltan a moldovai államiság likvidálását tartanák jónak. A románbarát unionista szervezetek nagyon aktívan dolgoznak Moldovában, holott a lakosság többsége ellenzi a beolvadást.

Dodon a Dnyeszter-menti helyzet rendezésébe bevonná az EU-t és Oroszországot is. Szerinte ez egy közös siker lehetne Brüsszel, Moszkva és Kisinyov számára.