„Most meggazdagszunk” – gondolhatják a kirgizisztáni mezőgazdasági termelők az Oroszország által elrendelt, nyugati termékekre vonatkozó élelmiszer importsop után. A Vámunióba törekvő Kirgizisztán ugyanis exportálhat Oroszországba húst, tejet, gyümölcsöt, zöldségeket, amennyiben ezek megfelelnek a Vámunió minőségi előírásainak.

Kirgizisztán azonban még nem tagja a Vámuniónak, és a kirgiz mezőgazdasági termékeknek, mielőtt az orosz piacra kerülnek, vizsgálatokon kell átesniük, ami plusz költséget jelent. A kirgiz mezőgazdaság elmaradott, ráadásul Kirgizisztánban az 1990-es években lényegében teljesen megsemmisült a szovjet korszakban kiépített állatorvosi hálózat.

Biskek mindenesetre azonnal reagált az orosz importstopra és felajánlotta, hogy megnöveli a húsexportot Oroszországba. A kirgiz mezőgazdasági miniszter, Zsumabek Akilbekov szerint kirgiz gyümölcsök és zöldségek lephetik el az Urál és Szibéria piacait. Almazbek Atambajev kirgiz elnök augusztus 11-én Szocsiban Vlagyimir Putyinnal orosz elnökkel találkozott, a megbeszélés fő témája Kirgizisztán Vámuniós integrációja volt. Atambajev reményei szerint Kirgizisztán még ebben az évben lezárhatja a csatlakozási tárgyalásokat.

A  kirgiz álmok valóra válásához azonban elengedhetetlen a kirgiz mezőgazdaság modernizálása. Minőségellenőrzési laboratóriumokat kell felállítani megfelelően képzett szakemberekkel, újra ki kell építeni az állatorvosi hálózatot, modern technológiákat kell meghonosítani, olcsó és hosszú lejáratú hiteleket kell adni a termelőknek, újra kell építeni a tönkrement vagy nem is létező logisztikai infrastruktúrát.

Az első eredmények hamarosan láthatók lesznek. Az Eurázsiai Fejlesztési Bank hitele jóvoltából, egy orosz-kirgiz cég révén olyan raktárhálózat épül Kirgizisztánban, amely lehetővé teszi a mezőgazdasági termékek hosszú távú raktározását, s ugyanitt a minőségellenőrzést is elvégzik majd.

(kremlin.ru, Nyezaviszimaja Gazeta)