Vlagyimir Putyin orosz elnök utasította Szergej Sojgu orosz védelmi minisztert, hogy mérje fel a biztonsági kockázatot, ami a NATO csapatok kivonulása után az Afganisztánnal szomszédos Tadzsikisztánt fenyegeti.

Sojgu annyit már elárult a sajtónak, hogy a tadzsik hadsereg modernizálása – ez részben új fegyverek beszerzését, részben a meglévő eszközök felújítását jelenti – hozzávetőlegesen 200 millió US dollárba kerülne. A modernizációs programot három lépésben hajtanák végre, az első periódus 2013 és 2015 között zajlana. A tadzsik hadsereg 2011-ben 16.300 főből állt, ebben szerepelnek telepített és mozgó egységek, a légierő és a légelhárítás. A felszerelések többsége még a szovjet korszakból származik.

A közép-ázsiai ország nagymértékben támaszkodik az országban állomásozó orosz csapatokra, melyek három támaszpontot üzemeltetnek (Dusanbe, Kurgontyeppa/Kurgan-Tyube és Kulab/Kuljab városokban), összesen 7.000 katonával. A bázisokat 2004 folyamán nyitották meg, s egy 2012 októberében kötött megállapodás szerint az orosz csapatok 2042-ig maradhatnak Tadzsikisztánban.

Az Afganisztánban szolgáló ISAF nemzetközi biztonsági erők – melyek 2001 óta harcolnak a radikális iszlamista tálib erőkkel – 2014 folyamán kivonják erőiket Afganisztánból. Az orosz katonai titkosszolgálat, a GRU jelentése szerint a koalíciós erők kivonulása után jelentősen növekedni fog a tálibok befolyása az országban. A GRU vezetője, Igor Szergun altábornagy úgy fogalmazott, hogy a nemzetközi erők kivonulása „komoly kihívást fog jelenteni a nemzetközi stabilitásra”, várhatóan növekedni fog a terrorizmus és a vallási szélsőségek veszélye.

Emomali Rahmon tadzsik elnök ezekben a napokban Moszkvában tárgyal.

(RIA Novosztyi)