Ismét vita bontakozott ki Türkmenisztán és Azerbajdzsán között, egy, a Kaszpin található olajmező hovatartozása miatt. Az azeriül Kjapaznak, türkménül Szerdarnek nevezett lelőhelyet még 1989-ben fedezték fel, és a mindkét ország által vitatott azerbajdzsán-türkmén vízi határszakaszon húzódik.

Nemcsak a Kjapaz/Szerdar olajmező hovatartozása vitatott a két ország között, hanem az Azeri/Omar ill. a Csirag/Oszman olajmezők tulajdonjoga is. Baku szovjet térképeke hivatkozik, miszerint a terület Azerbajdzsáné, Türkmenisztán szerint viszont a parthoz közelebbi államhoz tartoznak a mezők.

Az előző türkmén vezetés idején már kiéleződött a viszony Azerbajdzsán és Türkmenisztán között a vitatott területek miatt, de Nyijazov-Türkménbasi 2006-os halála után az új türkmén elnök, Gurbanguli Berdimuhamedov rendezésre törekedett. 2007-es bakui látogatásán arról egyezett meg Baku és Ashabad, hogy a vitatott területeken nem folytatnak feltárásokat.

2009-től azonban ismét kiéleződött a feszültség a két ország között. Noha Azerbajdzsán azt ajánlotta Türkmenisztánnak, közösen aknázzák ki a vitatott mezőket, de ezt Ashabad elutasította.

A legújabb vita azután bontakozott ki, hogy június 16-án egy azerbajdzsán őrhajó visszafordított egy a helyszínre érkező türkmén kutatóhajót. Türkmenisztán az ENSZ Nemzetközi Bíróságához fordult az ügy miatt.

A Kaszpi jogviszonyai tehát továbbra is rendezetlenek, a szovjet utódállamok húsz év után sem tudták megoldani az olajban gazdag tó/tenger (?) területének pontos felosztását.

Ez a helyzet Moszkva számára a legelőnyösebb, hiszen a Kaszpi jogi bizonytalansága lassíthatja az Oroszországot megkerülő déli folyosó megvalósítását.

(ferghana.ru)