Üzbegisztán kilépett a Belaruszt, Oroszországot, Örményországot, Kazahsztánt, Kirgizisztánt, Tadzsikisztánt, Üzbegisztánt magában foglaló, orosz dominanciájú posztszovjet katonai blokkból, a Kollektív Biztonsági Szerződésből (ODKB).

Taskent már másodszorra lép ki a szervezetből: először 1999-ben hagyta el az ODKB-t, ahová 2006 nyarán tért vissza.

Üzbegisztán az elmúlt időszakban demonstratív módon ignorálta az ODKB akciót, amiért Alekszandr Lukasenko belorusz elnök a közép-ázsiai ország kizárását kezdeményezte.

A sajtóban (Kommerszant) megjelent, diplomáciai forrásokra hivatkozó információk szerint Taskent hivatalos magyarázata szerint Üzbegisztán elégedetlen volt az ODKB Afganisztánnal kapcsolatos elképzeléseivel – itt előnyben részesítené a kétoldalú együttműködést. Üzbegisztánnak az sem tetszett, hogy az ODKB keretein belül szorosabb együttműködést javasolt Moszkva és Minszk.  

Vagyim Kozjulin Közép-Ázsia-szakértő a Kommerszantnak elmondta: véleménye szerint Üzbegisztán azért lépett ki az ODKB-ből, mert szeretné, hogy ismét amerikai katonai bázist nyissanak a területén, miután a NATO fő erői kivonulnak a szomszédos Afganisztánból. A dél-üzbegisztáni Karsi-Hanabádban 2001 után már létesült egy amerikai légibázis, amit a 2005-ös andizsáni vérengzés után – minek következtében elhidegült egymástól a Nyugat és Üzbegisztán viszonya – bezártak (a bázist jelenleg oroszok használják).

Létezhet valamilyen megállapodás az USA és Üzbegisztán között egy katonai támaszpont megnyitásáról – véli Kozjulin. Mivel az ODKB szabályai szerint a szervezet tagjai csak a többi tagállammal való előzetes egyeztetés után nyithatnak külföldi katonai bázist területükön, Üzbegisztán jobbnak látta, ha kilép a szervezetből.

Cserébe az USA valószínűleg stratégiai szövetségesei közé emeli Üzbegisztánt, pénzügyi és katonai segítséget nyújt neki, garanciákat ad az üzbég rezsim számára, és szemet huny Iszlam Karimov önkényuralmi rendszere felett. Azaz az afganisztáni kivonulás után Üzbegisztán lehet Amerika legfontosabb térségbeli partnere, immáron a posztszovjet Közép-Ázsiában.

Jevgenyij Mincsenko politológus szerint Karimov mindig is az USA és Oroszország között lavírozott, és most éppen Amerika felé leng ki az inga. Üzbegisztán kilépését az ODKB-ból az is motiválhatta, hogy Taskentnek meglehetősen rossz a viszonya majdnem az összes közép-ázsiai szomszédjával, ráadásul az „önjáró” politikát folytató Karimovnak az sem tetszett, hogy az ODKB szorosabb együttműködést szorgalmazott a tagállamok között.

Parviz Mullodzsanov tadzsik elemző szerint Üzbegisztán kivonulása az ODKB-ból jót tesz a szervezetnek, hiszen eddig Taskent lényegében blokkolta az ODKB munkáját. Üzbegisztán kilépése jól jön Tadzsikisztánnak, amely fokozottabb orosz támogatásra számíthat Üzbegisztánnal szembeni vitájában (roguni vízerőmű kérdése).

Toktogul Kakcsekejev kirgiz katonai elemző szerint viszont fennáll a "veszélye" annak, hogy Üzbegisztán az USA és a NATO támaszpontjává, ékévé válik a közép-ázsiai régióban. Valószínű, hogy a jövőben élesen polarizálódni fognak a politikai viszonyok a posztszovjet Közép-Ázsiában.

Üzbegisztán kilépése az ODKB-ból kétségtelenül negatív fejlemény Moszkva számára - amely legfőbb külpolitikai céljának a posztszovjet térség orosz dominanciával történő integrációját tartja különféle eurázsiai projektek keretében - főleg azt követően, hogy Vlagyimir Putyin június eleji taskenti látogatása során Karimov gesztusokat tett az orosz elnök felé, és Taskent bejelentette csatlakozását a FÁK szabadkereskedelmi övezethez. 

(Kommerszant, Postimees, ferghana.ru)