A posztszovjet térségben, mindenekelőtt a Kaukázusban, de újabban Közép-Ázsiában is, számos potenciális konfliktusforrás található. A konfliktuszónákban lévő államok, de az egykori Szovjetunió más országai is egyre növekvő összegeket fordítanak katonai kiadásokra – mintha mindenki háborúra készülődne, írja a Nyezaviszimaja Gazeta.

Nominális összegekben 15 %-kal nőttek a FÁK-országok és Grúzia katonai célú kiadásai 2008 óta. A posztszovjet térség legmilitánsabb állama Grúzia, amely GDP-je 4,45 %-át költi fegyverekre, Örményország 4,07 %-ot, Azerbajdzsán 3,95 %-ot. Látható tehát, hogy a fegyverkezési versenyben élen járnak a Kaukázus országai. Egyedül Azerbajdzsán több, mint 1,5 milliárd dollárt költ fegyverekre (ötször annyit, mint Örményország). Nem túlzás kijelenteni, hogy a Kaukázus jelenleg Európa puskaporos hordója, s nemcsak a grúz-orosz konfliktus, de legalább annyira a karabahi probléma okán is. Az elvben Azerbajdzsánhoz tartozó örmény többségű Hegyi-Karabah Örményország megszállása alatt van, s Baku már nem egyszer kijelentette, hogy kész akár katonai úton is rendezni ezt a kérdést.

Grúzia katonai kiadásai jelentősen visszaestek 2008 (az ötnapos háború) óta. Tbiliszi két éve még GDP-je 10 %-át, majdnem 1 milliárd dollárt költött hadseregére. Hiába, mert a grúz hadsereg a nagy ráfordítások ellenére katasztrofális vereséget szenvedett az orosz csapatoktól. Tavaly Grúzia már „csak” 519 millió dollárt költött hadseregére, de arányait tekintve még mindig ez a legnagyobb a posztszovjet térségben. Ehhez jön még Egyesült Államok által Grúzia számára nyújtott katonai segítség is, amelynek összege 2008 augusztusa óta elérte az 1 milliárd dollárt. Igaz, Moszkva viszont Grúzia szakadár köztársaságait, Abháziát és Dél-Oszétiát segíti felfegyverezni.

Nem sokkal marad le a kaukázusi országoktól Üzbegisztán és Ukrajna, amelyek nemzeti össztermékük 3,5 %-át költik katonai célokra. A közép-ázsiai vezető szerepre pályázó Üzbegisztán ma már többet költ hadseregére, mint a kétszer nagyobb GDP-vel rendelkező Kazahsztán (1,422 illetve 1,152 milliárd dollár).

A legkevesebbet Moldova költi katonai célokra, mindössze 29 millió dollárt, igaz, ez a jövőben változhat. Miután a múlt évben a nyugatbarát politikai erők jutottak hatalomra Moldovában, az Egyesült Államok katonai együttműködést ajánlott fel Kisinyovnak.

Jelentősen növelné idén katonai kiadásait Ukrajna, azt 5,2 milliárd dollárra növelve. Igaz, az elmúlt időszak politikai viszályai nyomán Ukrajnának még nincs kialakult költségvetése.

Nominálisan persze a legtöbbet Oroszország költi védelmi célokra. 2010-ben ez várhatóan 41,8 milliárd dollár lesz, ami majd másfél milliárddal kevesebb, mint 2009-ben.

https://www.eurazsia.hu/2010/03/17/allig-fegyverben-a-fak-orszagai/