OROSZVALOSAG.HU


Mégis eladó az Északi gázvezeték? 

  |  2011-02-20 19:45:55  |  
Mezei Bálint

Mégis eladó az Északi gázvezeték? 

Április 11-én lejár a vonatkozó privatizációs tilalom 

Mégis eladó az Északi gázvezeték? Mégis eladó az Északi gázvezeték?  

Idén komoly változások történhetnek a Kaukázus energiaellátásában

Grúzia a korábbi híreknek megfelelően 2011-ben fontolóra veszi, hogy értékesítse a területén áthaladó Északi gázvezeték teljesen állami kézben lévő részvényeinek legalább egy részét. Szintén felmerült, hogy Tbiliszi záros határidőn belül túlad a fővárosi székhelyű Telasi energiaszolgáltató vállalatban birtokolt kisebbségi tulajdonán. A Telasi egyébiránt az oroszországi Inter RAO (Открытое акционерное общество „ИНТЕР РАО ЕЭС”) ellenőrzése alatt működik. A grúz parlament a folyamatos amerikai diplomáciai nyomás hatására még 2005-ben hozott rendelete értelmében az állami kezelésben lévő energetikai cégeket nem lehet eladni, de a korlátozás ez év április 11-én lejár.

Az Északi gázvezeték esetleges értékesítéséről maga Alexander Ketaguri energiaügyi miniszter beszélt a Reuters hírügynökségnek. Állítása szerint a hivatalban lévő grúz vezetés már hosszabb ideje fontolgatja a Kaukázus ütőerének is nevezett csőhálózat részvényeinek bevezetését valamelyik nyugat-európai vagy észak-amerikai tőzsdére. „A többségi részvénycsomag eladása továbbra sincs napirenden. Jelenleg nagyjából 25 százalékos tulajdonrész áruba bocsátásáról beszélhetünk. Mindez az idei vagy a 2012-es esztendőben történhet meg.” A Szaakasvili befolyásolta hatalmi körökhöz közel álló vélemények szerint elképzelhető, hogy az elsődleges nyilvános forgalomba hozatal helyett, (IPO, mely a zártkörűvel szemben nyilvános formát választó részvénytársaságok részvényeinek kibocsátási folyamata) az eurókötvények mellett döntenek.

Az Északi gázvezeték eladásáról először tavaly év végén esett szó, akkor Nika Gilauri miniszterelnök lebegtette meg az említett hálózat és további, állami tulajdonban lévő vállalatok részvényeinek értékesítését a londoni értéktőzsdén. Gilauri szintén a Reuters-nek nyilatkozva beszámolt a kabinet privatizációs terveiről, és az eurókötvények illetve a nyilvános kibocsátás hatásait elemző tanulmányokról is. Ugyanakkor a magánkézbe adandó cégek közül egyet sem említett meg. Vele ellentétben Ketaguri elképzelhetőnek nevezte, hogy a kormány túladjon a Telasiban birtokolt 25 százalékos állami tulajdonhányadon. Ami a fennmaradó háromnegyedes részt illeti, utóbbi felett Tbiliszinek eddig sem rendelkezett, hiszen az teljes egészében az Inter RAO kezelésében marad, mely a grúz főváros elektromos ellátásáért is felel. „Célunk a teljes energetikai szektor privatizálása, így a Telasi részvényeinek negyedét kitevő csomagnak mindenképpen magánkézbe kell kerülnie. A privatizáció létfontosságú” – jelentette ki Ketaguri.

Mégis eladó az Északi gázvezeték? Mégis eladó az Északi gázvezeték? 

A grúz törvényhozás által 2005-ben alkotott korlátozó értelmű rendelet idén április 11-én hatályát veszti, azaz az állami vagyon privatizálásának immár semmilyen jogi akadálya nem lesz. Az Egyesült Államok még 2005-ben erőltette Grúziára az említett határozatot, a növekvő orosz és egyre inkább Moszkva-baráttá váló azeri terjeszkedés visszaszorítása érdekében. Az elmúlt lassan hat évben Tbiliszi 35 millió dollárt kapott Washingtontól a stratégiai jelentőségű gázvezeték „szanálásáért”, viszont az átutalt összegek jóval túltesznek a gázhálózat fenntartási költségein. Az amerikai diplomácia célja kezdettől fogva egyértelmű volt, különböző pénzalapok bevonásával igyekeztek távol tartani a Gazpromot és a SOCAR-t az Északi gázvezeték felvásárlásától.

2005-ben a Gazprom 250 millió, míg a SOCAR 500 millió dollárt sem sajnált volna, hogy tartósan a Kaukázus ütőerén tarthassa a kezét. A bőkezű ajánlatok mégsem hatották meg a grúz vezetést, és az országot Észak-Dél irányban átszelő gázvezeték egyelőre állami kézben maradt.

A tbiliszi parlament 2010. július 6-án vette le az Örményországot is ellátó gázvezetéket azon kiemelt fontosságú vállalatok listájáról, melyeket soha, semmilyen körülmények között nem szabad magánosítani. Végső soron a grúz törvényhozás ezen, többségi döntése nyitotta meg az utat a grúz energiaszektor privatizációja előtt, mivel az állami tiltás hiányában csupán az amerikai nyomásra hozott időleges korlátozás maradt érvényben. Utóbbi – miként fentebb többször utaltunk rá – április 11-én lejár.

Nika Gilauri február 16-án a Kaukázus térségének energiabiztonságáról tartott konferencián felszólalva, külön felhívta a közvélemény figyelmét a stratégiai jelentőségű intézmények, cégek állami ellenőrzésére, mely alól Grúzia sem vonhatja ki magát. Hasonló értelemben nyilatkozott örmény kollégája, Tigran Szarkiszjan is. Jereván éves szinten 2 milliárd köbméter orosz földgázhoz jut a hálózaton keresztül, ezért számára sem mindegy, hogy az végül orosz vagy azeri kézben köt ki. Ugyanakkor az Északi gázvezeték grúziai szakaszát is működtető Grúz Állami Olaj és Gázipari Vállalat kisebbségi hányadának privatizációs terve továbbra is Szaakasvili asztalán hever. A grúz elnök innovációs elképzelései között első helyen az idegenforgalom fejlesztése áll, mely friss tőke bevonása nélkül elképzelhetetlen. Ismerve napjaink orosz-grúz diplomáciai viszonyait, az Északi gázvezeték magánosítása esetén az azeri állami óriás, a SOCAR tűnik biztos befutónak. Ezzel azonban nem csak az örmény földgázellátás kerülne Baku hatáskörébe (melynek birtokában könnyűszerrel zsarolhatná nyugati szomszédját Hegyi-Karabah ürügyén), hanem Tbiliszi is örökre elesne az eddig garantáltnak elkönyvelt tranzitdíjaktól is.

(News.Az, Regnum.ru, Asbarez.com)            

Cimkék: SOCAR, Gazprom, Szaakasvili, Északi gázvezeték, Jereván, Baku, Tbiliszi, Moszkva, Kreml, Putyin, Szaakasvili, Tigran Szargszjan, Telasi, Alexander Ketaguri, Nika Gilauri
Országok: Grúzia Azerbajdzsán Örményország Oroszország
Megosztás:
Add a Facebook-hoz

 

Oroszvalosag.hu | Impresszum  |  Kapcsolat