Tbiliszi nem adja el az Északi gázvezetéket – de kitart Baku mellett 

A grúz vezetés nem tervezi áruba bocsátani egyik legjelentősebb ütőkártyáját a Kaukázus térségének energiapolitikai játszmájában – közölte Niko Mcedlisvili, a Szaakasvili-adminisztráció szóvivője, miután a nemzetközi sajtóban elterjedt az a találgatás, mely szerint az azeri állami mogul, a SOCAR bejelentette vételi szándékát az „Észak-Dél” nevet viselő gázvezetékre.

Habár az oroszországi Asztrahányból Jerevánig futó vezetékrendszer iránt a SOCAR mellett a Gazprom is élénken érdeklődött, a nagyszabásúnak ígérkező üzletből – úgy tűnik – nem lesz semmi. „Fontos kiemelni: a privatizációs tárgyalások nem jelentik az állami tulajdonról való automatikus lemondást” – pontosított Mcedlisvili.

A tbiliszi parlament még idén nyáron egyhangú szavazáson döntött a gázvezeték hazai szakaszának értékesítéséről, így nem meglepő, hogy nem sokkal később Pavel Kublasvili, a grúz törvényhozás külügyi bizottságának elnöke az „Észak-Dél” hálózat mielőbbi eladását szorgalmazta. Vele lényegében azonos álláspontra helyezkedett Nikoloz Gilauri miniszterelnök is, aki a teljesen állami kezelésben lévő csőrendszer részvénytársasággá történő átszervezésére tett javaslatot, míg a kibocsátott papírok 10-15 százalékán a londoni értéktőzsdén kívánt záros határidőn belül túladni.

A két prominens – Szaakasvili-párti – politikus szándéka egyértelmű: a mielőbbi garantált bevétel biztosítása a grúziai idegenforgalmi fejlesztések számára. Ellenben az esetleges privatizáció talán örökre megfosztaná Tbiliszit a kaukázusi energia-játszmák befolyásolásától. Ráadásul az egyre erősödő belső megosztottság és a szintén nem múló oroszellenesség Azerbajdzsán felé mozdítja el a grúz hatalmi elitet. Utóbbi jeles tagjai természetesen pontosan tudják, hogy mennyi múlik Baku jóindulatán, ezért a kútba esett üzlet után siettek hangsúlyozni a két szomszédos állam érdekszövetségét. Nino Kalandadze külügyminiszter-helyettes december 13-án már az azeri tőke szerepéről beszélt a grúz gazdaság modernizálásában, miközben a legmelegebb barátság hangján szólt Törökországról mint hazája legfontosabb külkereskedelmi partneréről. Ankarát Azerbajdzsán követi a második helyen a grúziai befektetők listáján. 

„A SOCAR rengeteget tett a grúz infrastruktúra fejlesztéséért, és számos jelentős gazdasági beruházást eszközölt a múltban. Kapcsolataink kiválóak, a baráti együttműködés a legkülönbözőbb szektorokban jellemző. Célunk nem is lehet más, mint ezek bővítése a jövőben” – állította Kalandadze, aki reagált az Északi gázvezeték tárgyában feltett kérdésekre is. „Azeri oldalról is kaptunk megfontolandó ajánlatokat. Reméljük, hogy a tárgyalások mindkét fél számra kielégítő eredményt hoznak.” 

Mindeközben az AzerTAJ állami hírügynökség vezető tudósítást közölt a SOCAR grúziai munkatársainak véradásáról. A SOCAR Georgia Petroleum nevű leányvállalata az ország legnagyobb benzin és gázolaj importőre. Az általuk adott vért a Jasvili gyermekklinika kis betegeinek gyógyítására fogják felhasználni. A daganatos gyermekek kezelésére a SOCAR az elmúlt években komoly hangsúlyt fektetett.

(news.az)