A kirgiz kormány által felállított vizsgálóbizottság, amely a nyári dél-kirgizisztáni kirgiz-üzbég konfliktussal foglalkozott, arra a következtetésre jutott: az üzbégeket terheli a felelősség az indulatok elszabadulása miatt. A vizsgálat eredményeiről Turszunbek Akun ombudsman számolt be, aki ígéretet tett arra, hamarosan a teljes vizsgálati dokumentumot közzéteszik.

A bizottság következtetése szerint a nyáron lokális konfliktus tört ki Kirgizisztánban, melyet az üzbégek kezdtek. Néhány megnevezett üzbég személy provokálta és finanszírozta a konfliktust, hangolta az üzbégeket a kirgizek ellen. „A provokátorok célja hogy autonómiát hozzanak létre, ahol az üzbég hivatalos nyelv. Os és Dzsalal-Abad megyéből Üzbegisztán autonómiáját akarták kialakítani.” – mondta Akun. A provokátoroknak összeköttetésük volt üzbég üzletemberekkel, akik meg akarták dönteni Iszlam Karimov üzbég elnök hatalmát, és létrehozni Nagy-Üzbegisztánt Kirgizisztán Os és Dzsalal-Abad megyéit Üzbegisztánhoz csatolva.

A nyáron kirobbant kirgiz-üzbég konfliktus következményeképpen ideiglenesen több mint százezer üzbég menekült el dél-kirgizisztáni otthonából, Üzbegisztánba, ám Taskent a menekülteket visszatoloncolta Kirgizisztánba.

Korábban a kirgiz kormány az elűzött elnököt, Kurmanbek Bakijevet és klánját tette felelőssé az osi események miatt.

(ferghana.ru)