Vasárnap Kirgizisztánban parlamenti választásokat tartottak, első alkalommal azt követően, hogy tavasszal megdöntötték Kurmanbek Bakijev elnök hatalmát a közép-ázsiai országban. A választás tétjét emelte, hogy a nyári referendum után Kirgizisztán parlamentáris köztársasággá vált, s a törvényhozásnak nagyobb súlya lesz, mint korábban.

A szavazatok összeszámlálása meglehetősen lassan haladt, s csak hétfő estére végeztek a szavazatszámlálók az eredmények összesítésével.

Végül meglepetésszerű eredmény született, mivel a volt elnökhöz, Kurmanbek Bakijevhez közel álló párt, a kirgiz nacionalistának tekinthető, főként délen népszerű Ata Zsurt végzett az első helyen, a szavazatok 16 %-val (az összes szavazásra jogosult szavazatának 8,88 %-val). A kirgizisztáni választók összesen 30 listára voksolhattak, ennek megfelelően igen nagy volt a szórás a szavazatok között. Az 5 %-os küszöböt öt pártnak sikerült meghaladnia (bár Kirgizisztánban nem a leadott szavazatok 5 %-át kell elérnie egy pártnak a parlamentbe kerüléshez, hanem az összes választásra jogosult száma alapján számítják ki a küszöböt – eszerint kb. 150 ezer voks kellett összehoznia egy pártnak a parlamentbe jutáshoz).

Második helyen a kormánypárti Kirgizisztán Demokratikus Pártja végzett (14,55 ill. 8,04 %-al), harmadik Ar-Namysz párt lett (14 ill. 7,74 %). Bejutott még a parlamentbe a Köztársaság Párt (13 ill. 7,24 %), valamint a szintén az ideiglenes kormányt támogató Ata Meken Szocialista Párt (10 ill. 5,6 %).

Nur Omarov kirgiz politológus szerint az Ata Zsurt győzelme Kirgizisztán észak – déli megosztottságát tükrözi (mivel a győztes politikai pártot inkább délen támogatták), s a csalódottságot az ideiglenes kormány tevékenységében. A politológus szerint az Ata Zsurt győzelméhez az is hozzájárult, hogy az északi szavazókat megosztotta a sok „egynapos párt”, míg délen egységesen az Ata Zsurtra szavaztak.

Kadyr Malikov politológus szerint a nyári osi vérengzések után délen az emberekben „nosztalgikus érzések támadtak” az erős kéz után. Ez eredményezte, hogy délen az áprilisi forradalom ellen szavaztak.

Egy biztos, a 120 fős kirgiz parlamentben egyik párt sem fog többséggel rendelkezni, ezért koalíciós tárgyalások következnek, ám ezek kimenetele bármit hozhat.

https://www.eurazsia.hu/2010/10/12/bakijev-partja-gyozott-kirgizisztanban/