OROSZVALOSAG.HU
ODKB - reform vagy kimúlás
ODKB - reform vagy kimúlás
Jelenleg gyakorlatilag működésképtelen a Kollektív Biztonsági Szerződés
.jpg)
Szombaton Jerevánban befejeződött a hét posztszovjet államot (Oroszország, Belarusz, Örményország, Kazahsztán, Kirgizisztán, Tadzsikisztán, Üzbegisztán) tömörítő védelmi szövetség, a Kollektív Biztonsági Szerződés (ODKB) csúcstalálkozója. A találkozó zárónyilatkozata is világossá tette, az ODKB-nak komoly reformra van szüksége, ha valóban működő szervezetté akar válni.
Egyelőre ugyanis a belső ellentmondások megbénítják az ODKB tényleges működését.
Az önállóságát hangsúlyozó Üzbegisztán elnöke, Iszlam Karimov meg sem jelent a jereváni találkozón, az utóbbi időben elmérgesedett a viszony Oroszország és Belarusz között, Minszk és Biskek kapcsolatát pedig az terheli, hogy Belarusz menedékjogot biztosított a bukott kirgiz elnöknek, Kurmanbek Bakijevnek. Oroszország és Tadzsikisztán kapcsolatai is láttak már szebb napokat, Üzbegisztán és Kazahsztán regionális vezető szerepért vívott versenyfutása tovább tart, miközben mindkét vízben szűkölködő ország nyomás alatt tartja a vizekben gazdag Tadzsikisztánt.
Amikor nyáron Kirgizisztán bajba került, szomszédai lezárták a határokat, s mikor Biskek az ODKB-tól kért segítséget, a szervezet tétlen maradt.
Kirgizisztán volt az egyik fő témája a jereváni csúcsnak is, illetve a tanulságok, amelyeket a kirgiz válságból le lehetett vonni. Dmitrij Medvegyev orosz elnök már a 2010 decemberében Moszkvában rendezendő ODKB csúcs idejére változásokat jelentett be, amelyek segítenek hatékonyabbá tenni a szervezet működését.
Leonyid Ivasov, az orosz Geopolitikai Akadémia elnöke szerint az ODKB valóban reformra szorul, amelynek azt kell szolgálnia, hogy a szervezet reálisan működő katonai szövetséggé változzon. Egyelőre ugyanis azt sem tudni, hogy mivégre van az ODKB. 2008 augusztusában a grúziai háború idején a szervezetnek nem volt álláspontja, a kirgizisztáni események pedig feltárták az ODKB teljes működésképtelenségét. Meg kellene változtatni például az alapszabály 4. pontját, miszerint ha egy tagállam segítséget kér, akkor a tagoknak nem lehetőségük, hanem kötelességük a beavatkozás. Egyszóval, meg kell szabni a szervezet működésének pontos határait, lehetőségeit, s erre nemcsak a NATO, hanem az egykori Varsói Szerződés működési szabályzata is jó példát szolgáltat – véli Ivasov.
(Nyezaviszimaja Gazeta)
Cimkék: ODKB, Kollektív Biztonsági Szerződés
Országok: Belarusz Örményország Kazahsztán Üzbegisztán Kirgizisztán Tadzsikisztán Oroszország
Megosztás:
