Tadzsikisztán piacra dobta az ország stratégiai liszt, rizs, és hajdinakészleteiet. Az ok az élelmiszer árrobbanás, amely az észak-afrikaihoz hasonló elégedetlenség kialakulását is okozhatja az országban és a közép-ázsiai régióban.

A világméretű élelmiszer árrobbanás súlyosan érinti Közép-Ázsia államait. Tadzsikisztánban a liszt ára fél év alatt 80 %-al emelkedett, a rizsé és cukoré 25 %-al. A posztszovjet térség legszegényebb országa jelentős mértékben kiszolgáltatott, hiszen a liszt 52 %-a importból – elsősorban Kazahsztánból – származik.

Árdrágulást okozott a február 1-től az orosz olajtermékekre kivetett exportvám is. Tadzsikisztánban a benzin 30 %-al drágult, ami végső soron minden termék árát megemelte. Jelentős benzináremelés volt Üzbegisztánban is.

Hétvégenként ezért Tadzsikisztánban az állami raktárak készleteiből nyitnak piacokat, ahol a piaci árnál 15 %-al olcsóbban lehet élelmiszereket vásárolni. Ennek óriási jelentősége van, hiszen a tadzsikok 70 %-a a szegénységi küszöb alatt él, a minimálbér pedig 20 dollár…

Ha lehet, még rosszabb a helyzet a Kirgizisztánban. Ebben az országban másfélmillió ember él teljes nélkülözésben, miközben az élelmiszerárak rendületlenül nőnek, úgy, hogy sokak számára a húskészítmények már luxusnak számítanak. Biskek szintén arra készül, hogy megnyitja az állam tartalékkészleteit a leginkább nélkülöző családok számára.

Kazahsztánban, Üzbegisztánban és Türkmenisztánban szintén nőnek az élelmiszerárak, ám ezen országok helyzete annyival könnyebb, hogy a gáz- és olajexport révén pluszjövedelmekhez tudnak jutni, Kazahsztán ráadásul a világ egyik legjelentősebb mezőgazdasági exportőre.

(ng.ru)