Örményországba látogatott a grúz elnök

Miheil Szaakasvili 2011. január 22-én, szombaton érkezett kétnapos munkalátogatásra Jerevánba, ahol az örmény politikai elittel találkozik. Az első külügyminiszter-helyettes, Nino Kalandadze külön kiemelte az elnöki vizit fontosságát: „Önmagában a tény, hogy Szaakasvili első idei útja Örményországba vezetett, erősíti a két állam baráti kötelékeit.”

A grúz delegáció tagja Grigol Vasadze külügyminiszter is, aki feltehetően külön értekezlet keretében ül asztalhoz örmény kollégájával. A megvitatandó témák közül elsőbbséget élvez Hegyi-Karabah helyzete, valamint a napokban életbe lépő iráni-grúz vízummentesség kérdése. Szintén szóba kerül a grúz területen működő örmény apostoli egyház finanszírozása is. A két kaukázusi keresztény gyökerű állam diplomáciai kapcsolatai stabilnak mondhatóak, az eltérő orientáció ellenére is. Utóbbi akár hasznos is lehet mindkét fél számára, hiszen a Kreml támogatását élvező Jereván tehet a grúz-orosz közeledésért, míg az Azerbajdzsánnal és Törökországgal szorosan együttműködő Grúzia közvetíthet a karabahi konfliktusban.

Eközben az örmény média hosszasan elemzi a Szaakasvili-látogatásból származó esetleges előnyöket. A Jerevánban található Kaukázus Intézet igazgatója, Alekszander Iszkandarjan szerint „Grúzia fontos szomszédja Örményországnak. Vannak közös problémáink, de lehetőségeink is, melyeket együtt váltatunk valóra.” A neves történész-politológus nem vár különösebb változást a külpolitikai trendeket illetően, de a grúz államfő látogatását ő is jelzésértékűnek véli. „Az EBESZ Minszk-csoportja által életre hívott folyamat tovább halad előre, de idén nyárig biztosan nem történik semmi fontosabb fejlemény.”

Iszkandarjan – talán kissé meglepő módon – elfogadhatónak, indokoltnak nevezte az Európai Unió és Azerbajdzsán gázexportról szóló megállapodását. Mint mondta a kölcsönös politikai érdekek talaján született egyezség komolyan segítheti a Nabucco-tervet, de nem zárja ki a Déli Áramlat megépültét sem. Az orosz földgáz-hálózat az EU-s projekt mellett is elindulhat, mivel a nyugati közösség számára az energiahordózók forrásterületeinek bővítése és nem Oroszország mint kitermelő kizárása a fontos.

Az örmény-grúz diplomáciai kapcsolatkeresést némiképp beárnyékolta, hogy egyes, nemzetközileg is ismert grúz bormárkák csalással vádoltak örmény forgalmazókat. Állításuk szerint a közkedvelt termékeket, így a Szaperavi vörösbort, Franciaországban, főleg kiskereskedésekben mint híres örmény árut kínálták. „Megvannak a saját boraink, ahogy a grúzoknak is a sajátjaik. Senki sem lopott a másiktól. Részünkről továbbra is ősi eljárásaink alapján készítjük a borainkat” – jelentette ki Szergo Karapetijan mezőgazdasági miniszter.

(Armenia.net)