OROSZVALOSAG.HU
Orosz kultúrinvázió Havannában
Orosz kultúrinvázió Havannában
Kubában mintha megállt volna az idő: minden a hidegháborús szép időket idézi
Mióta Raúl Castro 2008-ban átvette testvérétől Kuba irányítását, az ország külkapcsolatai jól észrevehetően kiszélesedtek: a korábbi egyoldalú, Venezuelához és Kínához fűződő kapcsolatokat óvatos nyitás és dialóguskészség váltotta fel, mely jócskán áttöri az ideológiailag kanonizált országhatárokat. Mindebben annak is része lehet, hogy a visszaeső turisztikai bevételek mellett az országot Raúl országlásának első évében három hurrikán is sújtotta, több mint tízmilliárd dolláros kárt okozva – ha segítségről van szó, Kuba nem igazán válogathat. Mindazonáltal így is figyelemreméltónak tűnhet az a kétoldalú nyitás, melyről a Lazarillo tavaly beszámolt.
A két orientáció akár a jövő és a múlt útjának is tűnhet. Ott vannak egyrészt az Obamával, Sarkozyvel és az EU-val folytatott biztatónak tűnő megnyilvánulások, melyektől egyelőre (értsd: a kommunizmus fenntartásáig és az emberi szabadságjogok korlátozásáig) nem várható nagyobb áttörés: a sziget körüli amerikai gazdasági embargó nem szűnik meg, bár a Bush-érához képest a helyzet sok tekintetben javult.
Vezet ugyanakkor egy út a múltba, a hidegháború éveibe is: az egyre erősödő kötelék Oroszországhoz, mely rendszeres elnöki (és egyéb magaspolitikai) látogatások, együttműködési szerződések révén jóval kézzelfoghatóbb az előbbinél. A közeledés egyik első jelei közé tartozott, hogy a 2008-as hurrikán után Oroszország az elsők közt volt a Kubának való segítségnyújtásban – mint ahogy a mai napig is rengeteg búzával segíti a szigetországot.
A tavalyi évben aztán a donációkon kívül állami szintű szerződések köttettek Medvegyev és az ifjabbik Castro között: januárban nem kevesebb, mint 34 szerződést írtak alá, melyek értelmében Kuba áruhitelt és energiaügyi segítséget kap Moszkvától (utóbbi orosz olajcégek segítségnyújtását jelenti a Cubapetroleo olajvállalatnak), számos más ügyben (turisztika, oktatás, tudomány) pedig együttműködik vele. Ezt júliusban egy 150 millió dolláros kölcsön követte orosz részről, melyet a hurrikán által leginkább sújtott területeken (agrárszektor, lakásépítés) használnak fel. Az orosz közeledést a stratégiai szempontok mellett nem más indokolhatja, mint a kubai gazdag, feltárásra váró kőolaj- és földgázlelőhelyek – melyek kitermelése mindazonáltal a nagy mélység miatt igen költségesnek tetszik.
Hogy az állami szintű russzofíliát társadalmi oroszbarátság kísérje, annak érdekében a szigetország valóságos „orosz inváziót” kapott a nyakába – így a BBC Mundo. A héten Havannába érkező Szergej Lavrov orosz külügyminiszter elképesztő sorozat közepébe csöppen bele: ő nyitja meg a Havannai Könyvfesztivált, melynek díszvendége – láss csodát – Oroszország. Lavrovot kétszáz válogatott értelmiségi és művész kíséri el a szigetországba, ahol egyébként érkezésük előtt tartottak orosz filmfesztivált, ahol a „Háború és békétől” a legújabb filmekig számtalan alkotást tekinthetett meg a nagyérdemű (mely, hiába nem láthatott mást évtizedeken keresztül a szovjet mozi termékein kívül, most élvezettel nosztalgiázott). A kultúrsokk tán leginkább várt momentuma pedig a Bolsoj Balett fellépése lehet – a társulat harminc éve nem járt Kubában, most azonban telt ház és értő közönség várja majd.
Forrás: www.lazarillo.hu
Cimkék: kuba
Országok: Oroszország
Megosztás:
