Az Unió együttműködőbb Oroszországot szeretne a grúz konfliktus feloldásához

Az Európai Tanács elnöke, Herman Van Rompuy  2010. június 1-én, az EU és Oroszország rosztovi tárgyalásainak keretében reményét fejezte ki, hogy a jövőben Moszkva több hajlandóságot mutat a kaukázusi problémagóc, elsősorban a Grúziától de facto függetlenné vált területek (Abházia és Dél-Oszétia) vitatott kérdéseinek rendezésében. „Az Európai Unió és Oroszország szándékai megegyeznek a biztonság, a stabilitás és a gazdasági fellendülés feltételeinek megteremtésében. Tesszük mindezt a közös határainkon, befolyási övezetünkben, jelen esetben a Kaukázusban” – fejtette ki Van Rompuy a Dmitrij Medvegyev és Jose Manuel Barroso társaságában tartott sajtókonferencián. „A fentiekkel kapcsolatban kívánatosnak véljük, hogy Moszkva komolyabb szerepet játsszon a konfliktus elsimításában, különösen a Tbiliszinek tett korábbi ígéretek betartása útján” – tette hozzá a brüsszeli politika hivatalos feje, aki nem is olyan régen még „aggályosnak” illetve „súlyos, megoldásra váró problémának” nevezte az oroszországi emberjogi helyzetet. A rosztovi csúcstalálkozón természetesen más hangnemet ütöttek meg a felek, szem előtt tartva a kölcsönösen tisztelt pragmatikus viszony felsőbbrendűségét. „Oroszország az Európai Unió stratégiai partnere. Brüsszel és Moszkva viszonyában nincs szükség a kapcsolatok újbóli kiépítésére, a korábbi eredmények elvetésére. Nem kell tiszta lappal indulnunk, hanem minél gyorsabban előrehaladnunk a kijelölt úton” – jellemezte a jövőbeni legfőbb terveket az ET elnöke.

Az orosz-grúz kapcsolatokhoz kötődő hír, hogy a Don parti Rosztovban rendezett kormányközi csúcs előtt Catherin Ashton, az EU tulajdonképpeni külügyminisztere az Unió dél-kaukázusi és moldáviai megbízotti tisztségeinek szétválasztását vagy megszűntetését javasolta. Ezzel értelemszerűen erősen gyengítette volna Brüsszel diplomáciai jelenlétét a térségekben, sőt, egyes vélemények szerint így az EU szimbolikusan feladta volna Moldovát és Dél-Oszétiát, szabad kezet adva Bukarestnek és Moszkvának. Az európai államszövetség kaukázusi különmegbízottja jelenleg Peter Semneby svéd diplomata, aki 2006 februárja óta megszakítás nélkül tölti be ezt a hivatalt, tehát jelen volt a 2008-as nyári konfliktusok idején is. Az Európai Tanács 2010 februárjában Semneby mandátumának 2010. augusztus 31-ig történő meghosszabbítása mellett döntött, azzal a kitétellel, hogy a svéd külügyér Catherin Ashton javaslata értelmében korábban is visszahívható, ha időközben megkezdi működését a lisszaboni szerződés által életre hívott Európai Külügyi Szolgálat (European External Action Service, EEAS). Semneby védelmében szólalt meg a grúz külügyminiszter-helyettes, Giga Bokeria is, aki kiemelte Tbiliszi és az EU-s különleges megbízottjának hatékony együttműködését, melyet nagyban segített, hogy a brüsszeli diplomata ideje nagy részét a Kaukázus övezetében, főleg Grúziában tölti. „Őszintén nagyra értékeljük Semneby úr tevékenységét, és külön köszönettel tartozunk, hogy hathatósan képviselte a témát Brüsszelben. Reméljük, hogy eddig is gyümölcsöző kapcsolataink tovább folytatódnak a jövőben, hiszen ez országunk érdeke” – mondta Bokeria, fél szemmel már a rosztovi értekezlet felé tekintve.   

(Civil Georgia)