Bár mindkét fél hevesen cáfolta az üzlet lehetőségét, az orosz sajtó karöltve olasz kollégáival tovább szövi a szálakat. A legnagyobb orosz sportnapilap, a Szport Ekszpressz május 26-án ismét felvetette, a korábban a Gazzetta dello Sport által megszellőztetett transzfert, mellyel a moszkvai energiamogul 25-30 százalékos kisebbségi tulajdonrészt vásárolna az AC Milan labdarúgóklubban. „Meglehet, hogy a Gazprom nem is viselkedik kétszínűen tagadva a beruházás tényét. Egy dolog cáfolni a tárgyalásokat és megint másik szert tenni a részvényekre, a kívánt tulajdonhányadra. Utóbbiakat pedig csak az egyeztetések lezárultával fogják bejelenteni, így nem gyengítik saját pozícióikat. Mi is nagyon jól tudjuk, hogy az igazán nagy biznisz mindig szigorú üzleti titok” – véli az orosz lap kolumnistája, hozzátéve, hogy „teljesen természetes, hogy a Gazpromot érdekli a Milan, függetlenül az orosz futballban rejlő lehetőségektől. A két labdarúgásba való befektetés között a legfontosabb különbség, hogy az itáliai megjelenés pusztán reklámfogásnak tekinthető, hiszen a stratégiai partner Olaszországban, részben előkészítendő az ENI-vel közösen fejlesztett Déli Áramlat vezetékrendszert, az Alekszej Miller vezette állami cégcsoport komoly marketing-kampányba kezdett. Ebbe pedig kiválóan illeszkedik az olaszok által imádott, de az utóbbi években az európai riválisokhoz képest egyre inkább leszakadó, erősen tőkehiányos calcio szponzorálása.”

Még május 25-én, este Paolo Berlusconi, a miniszterelnök-klubelnök Silvo testvére, egyben a neves egyesület alelnöke a Sky csatornának nyilatkozva szintén nem zárta ki az adásvétel lehetőségét. „Nem tudok semmilyen, a Milanra tett ajánlatról, de ha egy jelentős kérés érkezne, a testvérem biztosan megfontolná azt.” A prezidentnél 13 évvel fiatalabb elnökhelyettes öccs beszélt a szurkolók által régen várt nagy igazolásról is. „Ahogy bátyám is mondta: az előző években mindig érkezett egy világsztár az átigazolási időszak utolsó napjaiban, ezért idén is megéri várni a transzferidőszak zárásáig.” Paolo természetesen nem tért ki arra, hogy az előző év elsősorban Kaká áruba bocsátásáról, semmint a helyét Milánóban nem találó Huntelaar érkezésétől volt hangos. Az ügyben, mint várható volt, megszólalt Adriano Galliani, a klub igazgatótanácsának vezetője is, szintén cáfolva az orosz fél vásárlási szándékát. „A Milan és a Gazprom nem tárgyalnak egymással. Jelenleg nincs napirenden a klub eladása, sem a tulajdonosi szerkezet átalakítása, egy kisebbségi hányad értékesítése útján. Egy későbbi üzlet? Erről a Fininvestnél érdeklődjenek. Klubigazgatóként a Milan határain túl nem terjed az illetékességem, így ebben a kérdésben a Fininvest az alany, a cselekvő, míg a Milan a tárgy, a passzív fél.”

A Gazprom a fentiek ismeretében augusztus végéig még bevásárolhatja magát a lombard egyesületbe. Az egyre megalapozottabbnak tűnő találgatások leginkább akkor válhatnak realitássá, ha tartósan biztos anyagi háttérrel rendelkező európai élcsapatok újfent visszautasíthatatlannak tetsző ajánlatokkal bombázzák a piros-fekete csapat legkiválóbb tagjait, elsősorban a három brazilt, Ronaldinhót, Thiago Silvát illetve Patót, az ifjú csatárzsenit. Megtartásukat nehezíti, hogy az elnökség szándéka szerint a következő szezontól négymillió euróban korlátoznák a játékosoknak kifizethető legmagasabb éves járandóságot, melybe már a különböző címeken szerezhető jutalmak, bónuszok is beletartoznának. Mivel a Gazprom szerepvállalása, és az alaptőke ilyen módon 600 millió euróra történő emelése nélkül nehezen üthető nyélbe a várva várt sztárigazolás, sőt az aktuális keret egybentartása is egyre bonyolultabbá válik. Májusban bejelentette távozását Leonardo, a gárda sokra hivatott fiatal edzője, miután nem tudott közös nevezőre jutni a vezetőséggel a játékoskeret fiatalítását illető tervekben. A brazil tréner (mellesleg a klub egykori futballistája) által üresen hagyott kispadra több neves szakembert is felkértek, köztük a klubot 1991 és 1996 között (illetve 1997-98-ban) irányító Fabio Capellót, az egyesület egykori háromszoros aranylabdás támadóját, Marco Van Bastent vagy éppen az olasz válogatott szövetségi kapitányi posztjáról leköszönni készülő Marcello Lippit, ám a tisztázatlan anyagi háttér okán mindannyian udvariasan nemet mondtak a megkeresésre. Így Massimo Allegri, a Cagliari trénre tűnik befutónak, a szárd csapat edzőjét pedig a piros-fekete garnitúra két kipróbált tagja, Mauro Tassotti és Filippo Galli támogathatják munkájában.

„Kedves Berlusconi, miért nem adja el a Milant?” – tette fel a kérdést május 21-én, a római kiadású jobbközép, kormánybarát „Libero” publicistája, Mauro Giordano. „Ha a fejlődéshez az arab olajsejkek segítsége kell, nyissa ki előttük a klubház ajtaját! Vegyen egy Van Bastenhez fogható játékost! Különben jobb most kiszállni, hiszen az egykori sikerek emléke még erősen él a szurkolók tudatában. Egy néhány sztárral kiálló csapat rémképe tönkretehet mindent.” A rendszerint kiváló kabinet-közeli információkkal rendelkező politikai napilap belső hasábjain Maurizio Belpietro terjedelmes cikket közölt, utalva Giordano írására. Aláhúzta annak tényét, hogy Berlusconi ez egyszer valóban komolyan elgondolkodott egy új, tőkeerős partner bevonásán. Erre a korábbiakban már vázolt feltételek mellett a Gazprom tűnik a legalkalmasabbnak. Ugyanakkor a Berlusconi családot is megosztják a Milan jövőjét befolyásoló pénzügyi tervek. A római kormányfő első házasságából származó gyermekei, fia Pier Silvio és Marina másként látják az elkövetkező éveket. Míg a legbefolyásosabb olasz nőnek választott Marina (a Fininvest elnökasszonya) szoros büdzsét látna szívesen, hanyagolva az „ésszerűtlen igazolásokat”, addig öccse, Pier Silvio sztárokkal erősítené meg a csapatot és az egyesület vezetését is szívesen magára vállalná.

„Nincs alapjuk a találgatásoknak, nem akarjuk megvenni a Milant” – mondta Alekszej Miller, Gazprom-vezér. „Ha már az álmoknál tartunk, akkor a Barcelonát választanánk, csakis a Barcelonát, nem pedig a Milant” – tette hozzá. Igaz, miután az olasz egylet új mezszponzori szerződést kötött az arab Fly Emirates légitársasággal, a Gazprom már bajosan jelenhetne meg a tradicionális piros-fekete felsőn, de a klubszékház tetején még bőven jutna hely a jól ismert „G”-karakterrel kezdődő logónak.

(RIA Novosztyi, Szport Ekszpressz, Gazzetta dello Sport, Libero)