Bár elsősorban a karabahi kérdést illető megjegyzése miatt került a kaukázusi sajtó címlapjaira, Jan Kohout cseh külügyminiszter más, jelentős témákat is érintett bakui tárgyalási során. A prágai diplomácia irányítója – más európai államokhoz hasonlóan – komoly érdeklődést mutatott az azeri befektetési lehetőségek iránt. Nem árt emlékezetünkbe idézni, hogy Baku, a sok szempontból kedvezőtlen 2009-es évben is 9 százalékos növekedést produkált. „A Cseh Köztársaság kész együttműködni Azerbajdzsánnal az infrastruktúra kiépítésében és fejlesztésében, alternatív és megújuló energiaforrások feltárásában valamint kiaknázásában továbbá, modern környezetvédelmi tudás és technológia átadásában, gondolok itt például a víztisztításra (…)” – mondta a Csehország fő külügyére az azeri fővárosban, ahol találkozott kollégájával, Elmar Mammadyarovval is. A miniszterek egyetértettek a közös fejlesztések, tudományos kutatások körének radikális bővítésében illetve a közoktatásbeli tapasztalatok aktív cseréjében. A kétoldalú tárgyalások másik fontos hozadéka a Bakut és Prágát összekötő közvetlen légijárat szükségességét hangsúlyozó szándéknyilatkozat volt. „Minél több alkalom nyílik a Csehországgal történő együttműködésre, annál jobb nekünk, azerieknek. Boldogan állunk készen, hogy tovább folytassuk a megkezdett munkát Prágával részben az Európai Unió keleti partnerprogramján belül is” – szögezte le Mammadyarov. A megbeszélések végén Kohout kifejtette, miért is olyan fontos országa számára a Bakuval ápolt jó viszony: „A Cseh Köztársaság Azerbajdzsánt az egyik legfontosabb stratégiai partnereként kezeli. Ennek legjobb példája, hogy az időszak minden gazdasági nehézsége ellenére nagykövetséget nyitottunk az azeri fővárosban. Kiváló lehetőségek kínálkoznak az együttműködésre, legfőképpen az energiaszektorban. A Csehország által importált kőolaj 25 százaléka Azerbajdzsánból származik, ami azt jelenti, hogy minden negyedik cseh rendszámú autó azeri benzint tankol.”

(1news.az)