Angela Merkel német kancellár az oroszországi Szocsiban tett hivatalos látogatást május 2-án. A látogatás célja a júliusi hamburgi G20 találkozó előkészítése volt, továbbá a nézetek egyeztetése az ukrajnai és szíriai válságról.

A sajtótájékoztatón a kancellár elmondta, a problémák ellenére a német-orosz gazdasági és tudományos kapcsolatokban van előrelépés. Köszönetet mondott, amiért Oroszországban tisztességgel gondozzák a második világháborúban elesett német katonák sírjait. Merkel ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy fontos a gyülekezési szabadság és a civil szervezetek jogainak tiszteletben tartása. A kancellár a csecsenföldi homoszexuálisok és a nemrégiben Oroszországban betiltott Jehova Tanúi egyház védelmére kérte az orosz államfőt.

Merkel nagyon nehéznek nevezte az ukrajnai válságot rendezni kívánó normandiai formátum munkáját. A nemzetközi terrorizmus elleni küzdelemben viszont Németország és Oroszország egységesek.

Putyin szerint Oroszország a kölcsönös haszon és tisztelet alapján igyekszik építeni kapcsolatait a Német Szövetségi Köztársasággal.

Ukrajna kapcsán az orosz elnök azt mondta, a továbbiakban is az ún. „normandiai formátumban” fognak tárgyalni a válság rendezéséről, nincs szükség új formátumra. Putyin emlékeztetett az éppen három évvel ezelőtti odesszai tömeggyilkosságra, amikor ukrán nacionalisták élve égettek el embereket.

Az orosz elnök szerint három éve „államcsíny” történt Ukrajnában, s minden annak a következménye (Merkel ezzel nem értett egyet, a jelenlegi ukrán hatalom demokratikus választásokon kapta megbízatását). Szerinte Kijev önmaga taszítja el magától a lázadó területeket, azzal, hogy blokád alá helyezi őket.

Kérdésre válaszolva Putyin azt mondta, Oroszország nem avatkozik be más országok belügyeibe, és ezt el is várja másoktól. Ezzel szemben a Kreml szerint külső erők NGO-k segítségével akarnak beavatkozni az orosz belpolitikába.

Szintén kérdésre válaszolva Merkel azt mondta, nem tudja kommentálni az állítólagos orosz beavatkozást az amerikai elnökválasztási kampányba. Viszont ha Németország azt észleli, hogy durva dezinformációs kampányt folytatnak, mint ez történt például a Liza-ügy, vagy a Litvániában állomásozó német katonák esetében, akkor „foglalkozni fogunk ezzel a kérdéssel.”

(RBK, Rosszijszkaja Gazeta, kremlin.ru)