A Gazprom és az Eni az épülő Déli Áramlat részvényeinek 10-10 százalékát adja át a francia EDF-nek (Électricité de France) Vlagyimir Putyin közlése szerint. Mint már többször is említettük korábbi cikkeinkben a Déli Áramlaton szállítani tervezett gáz éves mennyisége eléri a 63 millió köbmétert. A vezetékhálózat tervezett főbb csomópontjai Bulgária, Ausztria és Olaszország lesznek. „A részvények átadása és a francia fél bevonása egyeztetett módon történik az Eni és a Gazprom közös szándékából”- mondta az orosz miniszterelnök. Putyin nem avatta be a sajtót a francia állami vállalat bevonásának további részleteibe, de elemzők szerint a 20 százalékos tulajdonrész önmagáért beszél, és egyértelműen jelzi Párizs elkötelezettségét az eddig orosz-olasz vállalkozásnak tartott Déli Áramlat mellett. Az ezt lehetővé tevő államközi szerződést ez év júniusában Szentpéterváron írják majd alá. Általános várakozások szerint a vállalás szignózása újabb lökést adhat a 2015-re átadni tervezett vezetékrendszer megépülésének. Oroszországi kiindulópontja Novorosszijszk kikötője lesz, míg az ellenkező oldalon Várna mellett bukkan fel a Fekete-tenger partján. A szárazföldi útvonal kikerülhetetlen pontja Ausztria, így nem meglepő, hogy Putyin személyes találkozó keretében tisztázta a részleteket bécsi kollégájával, Werner Faymann-nal. A Déli Áramlat előkészítése mellett, Moszkva energiapolitikájának másik prioritása a testvérvezeték, az Északi Áramlat sikere. A német technikai-politikai hátterű társvállakozás évente 55 millió köbméter gázt szállítana Észak-Nyugat-Európába.

Az európai energiaellátás területén is érintett orosz politika a két „testvéráramlat” technikai kivitelezésén, politikai jellegű egyeztetésein és háttéralkuin túl komoly szerepet vállal a Kaszpi-tenger partján elterülő földgáz és kőolajmezők feletti gazdasági ellenőrzésben is. Szinte már természetesnek tetszik, hogy itt is Vlagyimir Putyin vállalt tényleges főszerepet, hiszen az ő személyes döntésével előbbre hozták a Jurij Kocsagin olajmezőn folytatandó kereskedelmi, azaz nem állami, formában történő kitermelést. A moszkvai érdekeket itt áttételesen az ország legnagyobb magántulajdonú kőolaj exportőre, a Magyarországon is ismert, Lukoil képviseli. Az április 26-án, szerdán kiadott miniszterelnöki közlemény érelmében a befektetők éves szinten 2,5 millió metrikus tonna (1 metrikus tonna =1000 kilogramm) fekete arany felszínre hozásában bíznak. Az technológiai-pénzügyi előkészületek után kezdetét vevő tényleges kitermelés, becslések szerint már idén 343,000 tonna kőolajat eredményezhet. A Lukoil összesen 34,4 milliárd rubelt (1,2 milliárd dollárt) költött a projektre, és az orosz szakemberek számításai szerint 270 millió hordónyi olajat rejthet a föld mélye a vizsgált és megvásárolt területen. Ez többé-kevésbé 63 milliárd köbméter földgáznak feleltethető meg. Putyin szerint Oroszország elemi érdeke a kontinentális talapzatot érintő fejlesztés biztosítása, hogy hosszú távon garantálhassa saját hidrokarbon (hidrogénből és szénből felépülő vegyületekkel való) ellátását. „Biztos vagyok abban, hogy az itt szerzett tapasztalat különösen hasznos lesz a közeljövőben, amikor a nagy, a kontinentális padokat érintő kutatások elkezdődnek.” Az orosz premier ígérete szerint fontolóra veszi, hogy engedélyezze az orosz kőolajtársaságok egyéni fejlesztéseit a fenti, stratégiainak mondott kutatási témában. A jelenlegi állapotok szerint csak azok a cégek vehetnek részt a kontinentális talapzat feltárásában, melyekben az orosz állam legalább 50 százalékos tulajdonrésszel bír, és már öt évnél régebben végeznek vizsgálatokat az oroszországi kontinentális padon. Szergej Kudrjasov helyettes energiaügyi miniszter meglátása szerint 27 milliárd dollár szükséges a Moszkvához tartozó Kaszpi partvidék gyors feltárásához, de ez a kezdeményezés életképtelennek bizonyulhat a bevonni kívánt magánvállalatokra nehezedő adóterhek komolyabb csökkentése nélkül. Nem felejtette el hozzátenni, hogy az intenzív fejlesztési terv elfogadása és beütemezése esetén egyszerre négy olajmezőt kéne kiépíteni valamint gáz és petrolkémiai infrastruktúrát létrehozni. E téren a Lukoil jelentős tapasztalatokkal rendelkezik, hiszen 1999 és 2005 között hat olaj- illetve gázmezőt tárt fel a Kaszpi-tenger északi területén, melyek együttesen 4,7 milliárd hordónyi olajat rejtenek. A cég vezérigazgatója Vagit Alekperov szerint a teljes befektetés 12 milliárd dollárt emészt fel hat és fél év leforgása alatt.  

(Forrás: RIA Novosztyi)