Kínai elemzők szerint Peking sokat nyerhet az ukrajnai válságból. Moszkva energiahordozóit gyorsított ütemben irányíthatja keletre, Kína pedig betöltheti a vákuumot, ami a nyugati tőke esetleges oroszországi távozása után keletkezik.

A Zsenmin Zsipao kínai hivatalos pártlap szerint az olcsó kínai termelés és a gazdag orosz nyersanyagkészletek kitűnő párosítást jelentenek, s Kína számára nagy lehetőségek vannak abban, hogy az ukrán válság miatt Oroszország kapcsolatai napról napra romlanak a Nyugattal.

Kína számára az ukrán ipar várható összeomlása is kedvező fejlemény.

Ukrajna a múltban a Szovjetunió hadiipari bázisa volt, és jelenleg is meghatározott szerepe van a világ hadiiparában. Ha Ukrajna eltávolodik Oroszországtól és Európa felé közeledik, akkor ez a repülőgépgyártás, hajóépítés gyengülését fogja eredményezni. A kínai hadiipari komplexum viszont elfoglalhatja a keletkező űrt.

Az ukrán válság nyomán javulhat Kína energiahordozóimportjának összetétele is. Pekinget nyugtalanítja, gazdaságát fékezi, hogy a kínai energiahordozóimport jelentős része a Malaka-szoroson keresztül érkezik. Az oroszországi energiahordozók esetleges növekvő importja kedvező fejlemény lenne Kína számára.

A Nyugatnak azonban nem áll érdekében, hogy túl szigorú szankciókat hozzon Oroszország ellen. Moszkva azzal fenyegette meg az amerikai hitelezőket, hogy szankciók esetén nem fizeti vissza feléjük fennálló adósságát. Oroszország külső adóssága a GDP 34 %-át teszi ki. A Gazprom és a Rosznyefty adóssága 90 milliárd dollár, a négy állami bank, a Szberbank, a Rosszelhoz, a VTB, a VEB 60 milliárd dollárral tartozik a külföldi hitelezőknek.

Érzékeny pontja az orosz-nyugati kapcsolatoknak Afganisztán. A NATO erőinek kivonására Afganisztánból Oroszországon át kerülne sor 2014-ben.

(Nyezaviszimaja Gazeta)