A ciprusi parlament elutasította, hogy különadót vessenek ki a bankbetétekre. Az 56 képviselőből 36 szavazott a Brüsszel által kezdeményezett javaslat ellen, 19 törvényhozó tartózkodott. A ciprusi kormány egy olyan törvényjavaslatot nyújtott be, miszerint a 20 ezer euró alatti bankbetétek teljesen mentesülnének az adó alól, a 20 – 100 ezer eurós betéteket 6,75 %-os adóval, a 100 ezer felettieket 9,9 %-os adóval sújtották volna. Az adó révén Ciprus 5,8 milliárd euróra, s ezen felül még az Európai Központi Bank, az IMF és az EU által adott 10 milliárd eurós hitelre is számított.

Nikosz Anasztasziadisz ciprusi elnök azt közölte Angela Merkel német kancellárral, hogy a ciprusiak igazságtalannak tartják a betétek megadóztatását. A ciprusi védelmi miniszter, Fotisz Fotiu szerint létezik egy B-terv is arra az esetre, ha az EKB-IMF-EU hitele végül nem érkezne meg, de erről nem beszélnek nyíltan. A B-terv alatt, meglehet, az orosz segítséget kell érteni.

Nikosz Anasztasziadisz éjjel Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott telefonbeszélgetést, közvetlenül azután, hogy a ciprusi parlament leszavazta a különadók kivetését, Mihalisz Szarrisz ciprusi pénzügyminiszter pedig Moszkvában kezdett tárgyalásokat. Az út egyik célja a 2011-ben adott 2,5 milliárd eurós orosz hitel törlesztésének újratárgyalása. Alekszej Kudrin szerint viszont, mivel Ciprusnak nem hitelre, hanem készpénre van szüksége, privatizációs projektek is felmerülhetnek. Sajtóhírek szerint oroszok vásárolhatják meg a ciprusi Laiki bankot.

Közben Angela Merkel német kancellár tiltakozását fejezte ki, amiért Ciprus az EKB-IMF-EU-n kívül más féllel - azaz Oroszországgal - is tárgyalt a válság rendezése ügyében.

Jelenleg a ciprusi bankok zárva vannak, s megnyitásuk esetén várhatóan azonnal megkezdődik a tőke kivonása.

(Vedomosztyi, gazeta.ru)