Orosz-kanadai szövetség tervét és annak előnyeit vetette papírra Michael Byers, a Coumbia Egyetem professzora, a „Kié az Északi Sark?” (Who is the owner of the Arctic?) című nagysikerű mű szerzője június 9-én megjelent cikkében. A neves egyetemi oktató szerint mind Kanadának, mind pedig Oroszországnak érdeke, hogy összefogjon az Északi-sark kérdésében az Egyesült Államokkal és Kínával szemben. Bár 1999-ig az Arktisz nemzetközi terület volt, a sarki jégtakaró visszahúzódásának következtében több ország is bejelentette igényét a vízfelületekre és a tengerfenékre. A terület azért fontos, mert felmérések szerint a világ még feltáratlan kőolaj-készletének 13%-a, földgázkészletének pedig 30%-a rejtőzik a Jeges-tenger vize és jégtáblái alatt.

Byers professzor javaslata azért érdekes, mert mind Kanada, mind pedig Oroszország gyanakvással figyelte eddig egymás katonai létesítményeinek működését és januárban a kanadai tengerészeti hírszerzés egy tisztjét, Jeffrey Dilaylat Oroszországnak való kémkedés vádjával tartóztatták le. A két ország között ráadásul még területi viták is fennállnak, mivel a Lomonoszov-hátság hovatartozásán 2004 óta nem sikerült megegyezniük.

Byers tanulmánya azonban a fenti aggályokkal szemben azt hangsúlyozza, hogy mind a két államnak érdeke az összefogás, hisz ezzel kezükbe kaparinthatnák a globális felmelegedés következtében erőteljesen olvadó és ezért könnyedén potenciális közlekedési és kereskedelmi útvonallá előrelépő Jeges-tenger teljes ellenőrzését, arról nem is beszélve, hogy ezzel a lépéssel elejét vehetnék annak, hogy Kína aktív közreműködésével nemzetközi területté nyilvánítsák az Északi-sarkvidéket és a Jeges-tengert.

Az mindenesetre bizonyos, hogy mind a két ország erőteljesen fegyverkezik a térségben, Oroszország 2020-ra Murmanszk központtal sarki csapattesteket kíván felállítani, 20 határellenőrzési ponttal és nyolc tengeralattjáróval az északi utak védelme érdekében. Kanada ezzel párhuzamosan 2,92 milliárd dollárból kíván hasonló haderőt felállítani, s már most készül számára az összesen 680 millió dollárba kerülő jégtörő. Bár mindkét fél kölcsönösen elismerte a másik jogát a fegyverkezésre az előzmények ismeretében kérdéses, hogy Bryes professzor javaslata a gyakorlatban is megvalósuljon.

Forrás: http://english.pravda.ru/russia