Napolitano: A NATO nyisson Oroszország felé
Repubblica, 2010. március 3.
Giorgio Napolitano, az Olasz Köztáraság elnöke azt szeretné, ha a NATO nyitna Oroszország felé, miközben természetesen Moszkva is közeledne az atlanti szövetséghez. A szándék tehát kettős kell, hogy legyen. „Egy olyan Oroszországra van szükségünk, amelyik »belül« és nem »kívül« helyezi el magát, képzeli el jövőjét szövetségi rendszerünkhöz képest” – pontosan ezzel a meglepő mondattal nyitott a római elnök Brüsszelben, a NATO főhadiszállásán, ahol személyesen Anders Fogh Rasmussen főtitkár várta, mielőtt az Atlanti Tanács soron kívüli ülésén vett volna részt. A Brüsszel kapujában található különlegesen védett katonai objektum 2010. március 2-án délután fogadta az olasz elnöki különgépet, hogy a Palazzo Quirinale ura itt kezdje meg három napos belgiumi látogatását. A látszat ellenére az elképzelés nem új keletű. A keleti nyitás szükségességét hangoztató olasz diplomácia valójában az évekkel korábbi, a Pratica di Mare légibázison, Róma mellett, elfogadott irányelveket kívánja újra előtérbe helyezni, így próbálva elérni a katonapolitikai rendszer lényegi átgondolását, új tartalommal való feltöltését. „Nem, semmiképpen sem beszélnék új alapításról.” –magyarázta Napolitano még érkezése estéjén a nemzetközi sajtó képviselőinek – „Egy újfent átgondolt, átalakított NATÓ-ra gondolok, az elvi alapok változatlansága mellett.” Később, az Atlanti Tanács ülése után némileg finomítva korábbi mondatain hozzátette: „Bár nehéznek ígérkezik, de addig kell dolgoznunk a problémán, amíg Oroszország nem válik egy együttműködéses kapcsolat, kölcsönös segítségnyújtási rendszer tagjává.” A kollaboráció és a kettős támasz kérdésköre sok találgatásra adhat okot, mégis el kell ismerni, hogy a két katonai hatalom most is sok biztonsági veszélyt egyaránt jelentősnek tart, igaz, ezek elsősorban a jövőbe mutató kezdeményezések, hiszen a jelent meghatározza a kétoldalú bizalom hiánya. „Oroszország mostani viselkedése a nemzetközi porondon sok esetben aggodalomra adhat okot” – tette hozzá – „mégis a NATO új koncepciójának megfelelően előre kell tekintenünk. Moszkva az Európai Unió partnere, így az atlanti közösség szövetségese is egyben. Európa biztonsága sosem lesz teljes anélkül, hogy Oroszországot be ne vonnák az európai védelmi-közigazgatási rendszerbe. Pontosan ezért, hogy támaszunk lehessen, szükséges a bizalmi, belső állás elérése, kizárva a kívül rekedés veszélyét. Hasonlóan nyitott gondolkodást és bátorító válaszokat várunk el az orosz vezetés részéről is.” Az egykori Olasz Kommunista Párt vezető személyiségeinek egyikeként Napolitano, idős kora ellenére mind a mai napig kiváló moszkvai kapcsolatokkal rendelkezik.
Valójában az Egyesült Államok vezette NATO számára az Európai Unió több, mint egy szervezet a sok közül, mellyel saját, jól felfogott érdekében együttműködik. Az Atlanti Szerződés Szervezete és az EU között – ahogy erre az amerikai külügyminiszter, Hillary Clinton is rámutatott az öreg kontinensen tett legutóbbi látogatása alkalmával – egy teljes körű együttműködés, valódi munkamegosztás alakulhat ki. Brüsszel pedig fontos szerepet tölthet be a Moszkva és Washington közti közvetítésben, melynek egyik sarokpontja éppen Afganisztán kérdése. Napolitano és Rasmussen esti tárgyalásán erről is szó esett. „Ott vagyunk, hogy védjük az európai és olasz érdekeket” – jegyezte meg az olasz államfő. Rasmussen pedig nem mulasztotta el megköszönni a Szövetségesek oldalán harcoló Olaszország „döntő szerepét” az afgán misszió sikerében.
