Obama - az erős belső és külső nyomás ellenére - eleget tett egyik külpolitikai választási ígéretének: a 23 főt számláló amerikai képviselőház bizottsága határozatot fogadott el az örmény genocídium (1915 – 1923) tényének elismeréséről. Az egy ellenszavazattal jóváhagyott határozatot az örmény fél egyöntetű örömmel, Törökország egyöntetű rosszallással fogadott. 

Abdullah Gül török elnök kijelentette: a határozatot a török nép nem fogadja el, és vészjoslóan nyugtázta, hogy annak elfogadásával az amerikai kongresszus a „stratégiai gondolkodás“ hiányáról tett tanúbizonyságot. És valóban, egyszer már sikerült megakadályozni egy hasonló tartalmú határozatot a Bushkormány ideje alatt 2007-ben. Nemtetszése kifejezéseképpen Törökország hazahívta washingtoni nagykövetét, majd kilátásba helyezte, hogy amennyiben az Amerikai Egyesült Államok ratifikálja a határozatot, Törökország megvonja engedélyét légterének és repülőtereinek használatára. A fenyegetés megtette hatását. A Bush-kormány nem kívánt tengelyt akasztani az iraki és afgán hadműveleteiben stratégiai fontosságú Törökországgal. Természetesen ellenhangok most itt voltak az amerikai legfelső vezetésben. Hillary Clinton külügyminiszter külön felhívta Howard Berman demokrata párti bizottsági elnök figyelmét a határozat elfogadásának negatív következményeire, ő azonban közölte, bár Törökország fontos szövetséges, „semmi sem igazolja, hogy szemet hunyjon az örmény népirtás valósága felett“, majd hozzátette: Németország morális és anyagi felelősséget vállalt a második világháborúban elkövetett rémtettekért, Dél-Afrika vizsgálóbizottságot hozott létre az apartheid ügyében, Amerika „továbbra is küzd a rabszolgaság örökségével, és azzal, hogy rettenetes módon bántunk az őslakosokkal“. Eljött az ideje, hogy Törökország is felvállalja a népirtás megtörténtének tényét.

Örményország hálás is. Az örmény külügyminiszter Edvard Nalbandjan hivatalos közleményében nagyra értékelte az amerikai képviselőház döntését, mely ily módon nem először hitet tett az emberi értékek mellett. A külügyminiszter a határozat elfogadását fontos lépésként értékeli az emberiség ellen elkövetett bűntettek megakadályozása elleni küzdelemben.

Válaszul Törökország ismét hazahívta washingtoni nagykövetét, Recep Tayyip Erdogán kormányfő pedig bejelentette: a határozatot elítéli. Erdogan hangsúlyozta: a határozat nem csak a stabil török-amerikai viszonyt ingathatja meg, de a muzulmán török és az örmény keresztények közötti évszazados ellenségeskedést felszámolni kész törekvéseknek is kerékkötője lehet.

Nancy Pelosi  amerikai házelnök eddig még nem foglalt állást az ügyben.