A Kaukázus államai évek óta hangsúlyozzák hídszerepüket észak és dél, bizonyos értelemben kelet és nyugat között. Törekvéseik jelentősek, de egyelőre úgy tűnik, hogy Irán akadályozza ezeket.

Az indiai tea és a pakisztáni gyapot meglehetősen hosszú utat jár be, mire az európai fogyasztókhoz eljutna. A legáltalánosabb tengeri szállítási útvonal az indiai szubkontinensről indul, majd megkerülve az Arab-félszigetet, a modernkor rettegett kalózaitól hemzsegő Vörös-tengeren és a Szuezi csatornán keresztül a Földközi-tengerig tart, hogy végül Európába érjen.

Ez az útvonal a hajók számára akár egy hónapig is eltarthat. A szárazföldi szállítás természetesen jóval gyorsabb lenne.

A Kaukázuson keresztül vezető, Európát Ázsiával összekötő szárazföldi „híd” bekapcsolása a szárazföldi szállítási hálózatokba a nemzetközi szállítmányozás egyik kiemelt célja. Ha ez megvalósulna, akkor az áruk „száraz lábbal” jutnának el a Baltikumból Oroszországon, a kaukázusi régión és Iránon keresztül egészen a Perzsa-öbölig vagy akár Indiáig. A közlekedési folyosó segítségével körülbelül 10 nappal lehetne lerövidíteni a jelenleg tengeren folyó szállítást. Vagyim Morozov, az RZD (Orosz Vasutak) alelnöke fényes jövőt jósol a korridornak: a megvalósulandó szállítás mennyiségét 25-26 millió tonnára becsüli. A jelenlegi forgalom a mai szállítási lehetőségek mellett sem csekély, 2010 első nyolc hónapjában elérte a 3.5 millió tonnát.

A korridor létrehozásában Irán jelenti a legfőbb akadályt. Az RZD egyik névtelenül nyilatkozó munkatársa szerint ebben Irán részéről tudatosság figyelhető meg: évek óta késlelteti például az azerbajdzsáni határ mentén egy 400 kilométeres vasútvonal építését Kaszvinból Asztarába.

„Ezen vasútvonal hiánya miatt a határon teherautókra kell átrakodni, ami időbe és pénzbe kerül.” – magyarázza Tadeusz Szozda, a Nemzetközi Vasúti Szövetség elnöke. Másképpen fogalmazva: Irán meggátolja, hogy a legrövidebb úton lehessen eljutni Európából Indiába. A teheráni vezetés ilyen irányú (vélhetően politikai) lépéseinek legnagyobb elszenvedője a kaukázusi és a kaszpi-tengeri régió. Hiába állítja Morozov a térség „fontos összekötő szerepét”, a régió ebből a szempontból manapság parkoló pályára kényszerül.

A helyzetet nehezíti, hogy az irániak rendszeresen távol maradnak a tárgyalásoktól. Nem sokkal korábban egy iráni delegáció, mely hivatalos volt egy bakui vasúti fórumra, az utolsó pillanatban lemondta a részvételt. „Örülnénk, ha végre részt vennének az irániak ezeken a tárgyalásokon, de úgy tűnik, hogy erre egyelőre kevés esély mutatkozik.” Ennek ellenére a megbeszéléseknek Teheránnal folytatódnia kell, hiszen a perzsa állam is egyre többet profitál az átmenő teherforgalomból. A közeljövőben az egységes közlekedési folyosó meg fog valósulni, biztosít mindenkit az Orosz Vasutak második embere. „Az irániak távolmaradásával persze néhány évvel késéssel.”

(aktuell.ru)