Július 1-jén (az internetes voksolás ezt megelőzően néhány napig zajlott) került sor a Vlagyimir Putyin orosz elnök kezdeményezte „összoroszországi szavazásra” az 1993 óta érvényben levő orosz alkotmány módosításairól - a változtatások az alkotmány 46 cikkelyét érintették. A módosításokról egy csomagban lehetett szavazni (nem külön-külön). A tervezett változtatások között szerepelt többek mellett az, hogy alkotmányosan is rögzítésre kerüljön miszerint Oroszország a Szovjetunió utódállama, hogy Oroszország megvédi a hazát védő hősei emlékét, a gyermekek és a család védelme, az orosz nép „államszervezővé” nyilvánítása, a házasság egy férfi és egy nő kapcsolataként való megállapítása. A talán legtöbbet emlegetett változtatás az elnökválasztás rendjére vonatkozott. Eszerint Oroszország elnöke csak olyan személy lehet, aki legalább 25 éves, nem volt soha másik állampolgársága (kivéve a szovjet állampolgárságot és az Oroszországhoz csatlakozott területeket), nincs külföldi bankszámlája. Megerősíti, hogy egy ember csak két ciklusnyi időtartamra lehet államfő, de annullálja az eddig elnöki pozíciót betöltők ciklusait (azaz Vlagyimir Putyin és Dmitrij Medvegyev is még kétszer lehet elnök, annak ellenére, hogy korábban már betöltötték ezt a tisztséget). A volt elnökök mentelmi jogot kapnak.

Továbbá, a parlament felsőházában a képviselők amúgy hat éves mandátuma megszűnik, amikor az őket jelölő szervezeteké (azaz a regionális parlamenteké és kormányoké) – tehát a jövőben meglehet, hogy viszonylag rendezetlenül fog rotálódni a felsőházi parlament összetétele. Viszont a volt államfők is felsőházi tagok lesznek – életük végéig. Továbbá, az elnök jelöl ki 30 felsőházi tagot (ebből legfeljebb 7 főt életfogytiglani hatállyal). A szenátoroknak legalább 30 évesnek kell lenniük, nem lehet külföldi állampolgárságuk, külföldi bankszámlájuk. Ezeket a tilalmakat kiterjesztik a Duma képviselőire is.

Az adatok 100 %-os feldolgozottsága alapján a szavazók 77,92 % támogatta az alkotmánymódosítást. A részvételi arány 68 % volt.

Egy kivételével az összes oroszországi régióban támogatták az alkotmánymódosítást: a kivétel az a Nyenyec Autonóm Körzet, amelyet most éppen fel akarnak számolni (44 – 56 volt a támogatók/ellenzők aránya). Nem érte el a 60 %-ot sem a támogatók aránya a Jakut Köztársaságban. Legnagyobb arányban, 90 % fölött támogatták az alkotmánymódosítást a Krímben, Tuvában, a legnagyobb mértékben a hatalmat mindig átlag fölött támogató Csecsen Köztársaságban (97 %).