Tegnap (január 28.) emberjogi aktivisták azzal a panasszal fordultak a Legfelsőbb Bírósághoz és az Alkotmánybírósághoz, hogy a másodfokú bíróságok nem tartják tiszteletben az említett bíróságok döntéseit. Az Alkotmánybíróság korábban már beismerte, hogy a tömegrendezvényekről szóló törvény megsértéséért járó túlzott bírságok sértik az állampolgárok békés gyülekezéshez való jogát, ugyanakkor ellenzéki ügyvédek adatai szerint csak a tavalyi év első felében általános hatókörű bíróságok összesen több mint 5 millió rubelre büntették a tüntetések szervezőit.

Az „Agora” jogvédő szervezet azzal a követeléssel fordult a Legfelsőbb Bíróság és az Alkotmánybíróság felé, hogy „vállalják annak felelősséget, hogy a gyülekezési szabadsághoz való alkotmányos jogot betartassák”. Az „Agora” vezetője, Pavel Csikov, azzal magyarázta a felsőbb bíróságokhoz való fordulást, hogy a másodfokú bíróságok nem tartják be rendelkezéseiket. A panasz szerzője szerint a felsőbb bíróságok rendelkezései ellenére, a rendőrség továbbra is túlzottan nagy bírságokat szab ki utcai akciók szervezőinek - az elsőfokú bíróságok pedig elismerik ezt a jelenséget.

A „gyűlésekről, felvonulásokról és tüntetésekről” szóló törvény 2013 júniusában lépett érvénybe. A törvény meghatározta, hogy „a gyülekezés lefolyása alatt a rend megsértéséért” a szervezőket 10 ezertől 20 ezer rubelig terjedő pénzbírság sújthatja, és ha a jogsértés anyagi kárral jár, a bírság összege akár 300 ezer rubel is lehet. A törvény értelmében az ellenzék több tagja kapott már súlyos pénzbírságot, többek között Alekszej Navalnij és a „Levij Front” vezetője, Szergej Udalcov. Navalnij volt az egyike azon ellenzékieknek, akik 2013 februárjában az Orosz Föderáció Alkotmánybíróságához fordultak azzal a követeléssel, hogy nyilvánítsa a gyülekezésről szóló törvényt alkotmányellenesnek. Követelésére fogva tartása adott okot, miután egyedül tüntetést szervezett a moszkvai FSZB (Szövetségi Biztonsági Szolgálat) székháza elé 2012 októberében. Az ellenzéki vezető saját elmondása szerint, magányos tiltakozása befejezése után elindult a metróhoz, de az úton újságírók állták körül, akik interjút akartak vele készíteni. A rendőrségi összefoglaló szerint, Navalnij nem bejelentett tüntetést szervezett és közigazgatási ügyben beperelték. A bíróság bűnösnek találta és 30 ezer rubel pénzbírságra büntette.

Az új törvényt kérdőre vonta az utcai ellenzék, valamint ellenzéki képviselők és Duma-beli pártok is. Ennek eredményeképp az Alkotmánybíróság csökkentette a minimális bírság összegét és egy sor bíróság kijelentette, hogy az új törvényt mindenképpen meg kell szüntetni.

Azonban a panaszhoz csatlakozó emberjogi aktivisták kutatásai szerint az általános hatókörű bíróságok nem veszik figyelembe az Alkotmánybíróság rendeletét. Adataik szerint a 2013-as év folyamán 1030 olyan közigazgatási ügyet vizsgáltak felül, amely a gyülekezésről szóló törvény megsértésével állt összefüggésben, és 515 ember lett megbüntetve. Összesítve, a tárgyalások során az elsőfokú bíróságok több mint 5 millió rubel büntetést szabtak ki.

A gyülekezési törvény szerzői úgy vélik, hogy a jelenlegi verzió engedélyezi a bírságok összegének változtatását a legfelsőbb bíróságok beavatkozása nélkül is. „Az Alkotmánybíróság célja az volt, hogy a törvény által megszabott minimális büntetés összegét csökkentse”, - jelentette ki a „Egyinaja Rosszija” képviselője, Alekszandr Szidjakin. A gyülekezési törvénnyel szemben megfogalmazott egyéb követeléseket a képviselő nem tartja megalapozottnak. „A képviselőház az alkoholos befolyást és a maszkok és fegyverek hordását tiltotta meg a gyülekezés ideje alatt. Ezek civilizációs intézkedések, melyeket abszurd lenne elvitatni” – mondta Szidjakin.

Forrás: http://www.kommersant.ru/doc/2394568