A pénzügyi válság előtt, a 2006 és 2007 között időszakban hétből csupán egy jelzálogkölcsönt kellett fizetési nehézség miatt átszervezni, de jelenleg az átütemezések ellenére minden tizedik adós fizetésképtelen.

Az elmúlt két évben a Jelzálogkölcsön Átütemező Ügynökség 63.400 adósnak segített, nyilatkozta Andrej Jazikov, az ügynökség igazgatója. 45.000 adósnak sikerült átalakítania hitelét, egy részük csak az ügynökség segítségével, de a többség meg tudott egyezni a bankokkal. A kérelmezők többsége jelzáloghitelét 2006 és 2007 között vette fel.

A Szövetségi Regisztrációs Szolgálat adatai szerint 328.000 jelzálog alapú hitelt vettek fel Oroszországban az említett két év alatt, s ezekből minden hetediket át kellett ütemezni. Néhány bank mindenféle bizonylat nélkül is adott ki kölcsönöket, ami azt jelenti, hogy a fizetésképtelen hitelek száma valamivel kevesebb lehet. Ezt Anna Ljubimceva, a Jelzálogkölcsön Átütemező Ügynökség vezető elemzője mondta, aki kiemelte: adataik szerint 2010-ben minden tizedik hitelt nem tudták időben törleszteni. Ez elég magas szám, ha figyelembe vesszük, hogy a válság előtt a visszafizetetlen hitelek aránya az egy százalékot sem (!) érte el Oroszországban.

Andrej Sztyepanenko, az oroszországi Raiffeisen bank igazgatósági tagja szerint több oka is van a bedőlt hiteleknek. Az egyik, hogy a felvett hitelek nem rubel, hanem külföldi valuta alapúak, ráadásul az emberek többsége külföldi hitelből fedezte lakásvásárlását. Ezen kívül sok változó kamatú hitel is kibocsátásra került, melyek a pénzpiacok mozgásával együtt változnak. Azt sem szabad azonban elfelejteni, hogy a válság során a rubel 30 százalékot veszített értékéből, az üzleti élet az 1998-as pénzügyi válság idején tapasztalt mélypontra esett vissza (igaz azt a válságot viszonylag gyorsan legyőzte az orosz gazdaság) és a kamatok megduplázódtak.

„A hitelek fizetési halasztásának száma még mindig magas. Igaz, hogy a válságból lassan talpra áll a világ és Oroszország is, így az emberek fizetése is lassan növekedni kezd, de megtakarításaikat már felélték.” – magyarázza Ljubimceva. S ha valaki egyszer fizetési haladékot kapott, vagy rosszabb esetben fizetésképtelenné vált, a mai viszonyok között ritka, hogy újabb hitelhez jusson.

Ennek ellenére Andrej Jazikov, a fent már idézett ügynökség vezetője, sikeresnek ítéli meg munkájukat. 2010 végére a segítséget kért adósok fele már nem igényelte az ügynökség támogatását, mivel visszanyerték pénzügyi stabilitásukat, további 266 ember pedig a határidők lejárta előtt visszafizette a törlesztő részleteket.

„Arra számítottunk, hogy a fizetésképtelenné válás hibáját többen fogják megismételni.” – vallotta be Jazikov. A helyesen kiválasztott paramétereknek hála – úgymint az új hitelek kamata és a fizetőrészletek nagysága –, az átütemezett hitelek 87 százalékát újabb halasztás vagy átütemezés nélkül visszafizették. Sajnos azonban számos bank esetében, a rosszul megtervezett hitelvisszafizetési konstrukciók miatt, a hitelkérőkre terhelt részletek túl nagynak bizonyultak. A Jelzálogkölcsön Átütemező Ügynökségnek ismételten 3.000 hitelátszervezést kellett elvégeznie az ilyen bankok ügyfeleinél.

(Moscow Times)