Vlagyimir Putyin orosz elnök március 31-én aláírta az új – 2016 novembere után megszülető – orosz külpolitikai koncepciót. A dokumentum szerzői nincsenek megadva, ám erőteljesen megjelennek benne azok a gondolatok, amiket Szergej Karaganov cikkeiben olvashatunk.

A dokumentum szerint az Oroszországi Föderáció „békeszerető, nyitott, kiszámítható” külpolitikát folytat a nemzetközi jog elvei alapján.

Oroszország három kategóriába sorolja a külföldi országokat: konstruktív, semleges, barátságtalan.

A dokumentum szerint új világrend van kialakulóban, aminek az a lényege, hogy a korábbi gyarmatosító államok visszaszorulnak, a „nem nyugati világ” felemelkedik. Ez kedvező változás, de „egyes államok” megpróbálják „megakasztani a történelem természetes menetét”, háborúkat szítanak, beavatkoznak más országok belügyeibe, és a „tradicionális értékrendszereket” támadják.

A koncepció 13. pontja szerint az Egyesült Államok vezette Nyugat, „ürügyként használva az Oroszországi Föderáció maga számára létfontosságú lépéseit az ukrajnai irányvonalon,” hibrid háborút indított Oroszország ellen. A Nyugat célja Oroszország meggyengítése, de ennek ellenére Moszkva nem tekinti magát a Nyugat ellenségének, nem kíván izolálódni tőle, és reméli, hogy a nyugati országok is belátják a „konfrontáció értelmetlenségét” és visszatérnek a pragmatikus együttműködéshez.

A dokumentum szerint különös figyelmet kell fordítani „a világtörténelem jelentős, Oroszországot is érintő eseményei” kapcsán észlelhető hamisításokra (külön kiemelve a második világháború történetét), a ruszofóbia elleni küzdelemre, az orosz történelmi emlékhelyek elleni támadásokra.

Cél az, hogy minél több külföldi kapjon valós képet az oroszországi viszonyokról. Ugyanakkor „óvni” kell az oroszországiakat a külföldiektől érkező negatív befolyástól.

A „közel külföld”, vagyis a posztszovjet térség esetében az lenne a fő orosz cél, hogy ez a régió a „béke és gyarapodás” területe legyen. A posztszovjet térség kapcsán fontos célnak nevezi meg a külföldi politikai és katonai behatolás megakadályozását – vagyis ezt a területet ebben az értelemben Oroszország továbbra is a saját érdekszférájának tekinti. Kínát és Indiát stratégiai partnernak nevezi.

Európa kapcsán azt jegyzi meg, hogy „az európai államok többsége agresszív politikát folytat Oroszország ellen.” Ennek legfőbb felelőse az Egyesült Államok, amely ezzel nemcsak Oroszországot, de Európát is gyengíteni akarja.

https://www.eurazsia.hu/2023/04/01/uj-orosz-kulpolitikai-koncepcio/