Szeptember 30-án a moszkvai Kremlben a teljes orosz politikai elit részvétele mellett került sor azon szerződések aláírására, melyek alapján a Donyecki Népköztársaság, a Luganszki Népköztársaság, az ukrajnai Zaporozsje és Herszon megyék az Oroszországi Föderáció részeivé válnak, kiindulva a szeptember 23. és szeptember 27. között ezen régiókban zajlott népszavazások eredményeiből (Putyin orosz elnök még szeptember 29-én elismerte Herszon és Zaporozsje függetlenségét, ami megelőzte felvételüket Oroszországba; Donyeck és Luganszk függetlenségét pedig még 2022. február 22-én ismerte el a Kreml).

Az új területek Oroszországhoz csatolását Moszkván kívül eddig senki nem ismerte el, a nyugati országok és Ukrajna már előre bejelentették, hogy nem is fogják elismerni. Donyeck és Luganszk esetében Oroszország már februárban deklarálta, hogy az egész megyék területére igényt tart (Luganszk teljesen orosz ellenőrzés alatt van, Donyeck megye csak 60 %-ban). Herszon megye lényegében teljesen orosz megszállás alá került, Zaporozsje megye harmada viszont – benne a székhely Zaporozsje városával – még mindig Kijev ellenőrzése alatt áll, és arra vonatkozóan egyelőre nem érkezett hivatalos orosz bejelentés, hogy egész Zaporozsje megyét Oroszország részének tekintik-e, vagy csak a jelenleg Melitopol központú elfoglalt területeket?

Putyin hosszú beszédet tartott az „egyesülés” alkalmából. A beszédnek két jelentősebb eleme volt: egyrészt valamiféle történelmi igazságtételként értékelte a kelet-ukrajnai területek Oroszországhoz csatolását; másrészt élesen Nyugat-ellenes jellegű volt a szózat, amelynek során nyilvánvalóan a világ „nem Nyugat” részét is igyekezett megszólítani. Kijelentette, hogy 2014-ben „neonáci államcsíny” történt Ukrajnában, de ezt sokan nem akarták elfogadni, akik aztán az odesszai emberégetés, a Kijev által a Donbassz ellen indított háború, az új ukrán rezsim által végrehajtott terrortámadások áldozataivá váltak.

Az orosz elnök kitért a Szovjetunió széthullására is, mondván, 1991-ben Belovezsben a „pártelit képviselői” szétverték az országot, annak ellenére, hogy az 1991-es népszavazás a Szovjetunió egysége mellett foglalt állást (azt Putyin természetesen nem említette meg, hogy az 1991. december 1-jei ukrajnai népszavazáson a lakosok 90 %-a az ország függetlensége mellett foglalt állást). A mai Oroszországnak nem célja a Szovjetunió helyreállítása – mondta – de „a kultúra, hit, hagyományok, nyelv közössége alapján emberek millió Oroszország részének tekintik magukat, őseik évszázadokon át egy államban éltek.”

Putyin szerint a kijevi rezsim 2014 óta, nyolc éven át „népirtást” hajtott végre a Donbasszban, Herszonban és Zaporozsjében pedig minden orosz iránti gyűlöletre nevelték az embereket, a kijevi hatalom halált helyezett kilátásba mindenki számára, aki a népszavazás idején együttműködött az oroszokkal. Az orosz elnök azt üzente „a kijevi hatalomnak és valódi urának, a Nyugatnak”: Luganszk, Donyeck, Zaporozsje és Herszon „mindörökre Oroszország része.” Putyin szerint ezen területek csatlakozása Oroszországhoz egy „nagy felszabadító missziónak”, a „történelmi egység helyreállításának” tekinthető.

A Nyugat kritikájára rátérve azt mondta: a Nyugat célja az, hogy hozzáférhessen Oroszország javaihoz, erőforrásaihoz, ami sikerült is neki a Szovjetunió széthullása után, az 1990-es években. Ekkor a nyugatiak „barátnak” nevezték az oroszokat, de valójában úgy viszonyultak Oroszországhoz, mint gyarmathoz, és „trillió dollárokat” szivattyúztak ki az országból. „Mindenre emlékszünk, semmit se feledtünk el.” – mondta.

Putyin szerint a Nyugat azt állítja magáról, hogy szabadságot és demokráciát hoz, a valóságban pedig kizsákmányolást és elnyomást.

Az orosz elnök riasztó megjegyzése szerint az USA volt az egyetlen állam, amely eddig atombombát vetett be, és ezzel „precedenst teremtett.” Putyin emlékeztetett, hogy a második világháború idején az angolszászok rommá bombázták Drezdát, Kölnt, Hamburgot, az amerikaiak barbár bombázásokat hajtottak végre Koreában, Vietnámban.

Putyin a mai napig megszállt országnak nevezte Németországot, Japánt, Dél-Koreát, melyek vezetői „rabként” tűrik és lenyelik, hogy lehallgatóberendezéseket szereljenek irodáikba, lakásaikba. Ukrajnában biológiai fegyverkísérleteket végeztek élő embereken. Putyin az „angolszászokat” vádolta meg azzal is, hogy felrobbantották az Északi Áramlat gázvezetéket.

A beszéd során feltűnő volt, hogy a jelen levő vendégek arca többnyire feszült, izgatott volt. Taps csak néhányszor szakította félbe a beszédet, s most mintha nem lett volna olyan ovációhangulat, mint 2014 tavaszán, a Krím elcsatolásakor. Mintha csak a rendezvény legvégén - amikor Putyin és a négy (volt) ukrajnai terület vezetője a közönséggel együtt éltette Oroszországot - oldódott volna fel kicsit a végig nyomasztó hangulat.

https://www.eurazsia.hu/2022/10/01/putyin-tortenelmi-beszede/