Sztanyiszlav Belkovszkij – 2022. február után Izraelbe emigrált, de magát az orosz elit köreiből jól informáltnak beállító – orosz politológus szerint július 15-én Oroszország hivatalosan is hadat üzen Ukrajnának. Ezen a napon kerül ugyanis sor az orosz parlament rendkívüli ülésére. Ha Oroszország hadat üzen Ukrajnának, úgy Moszkva ultimátum elé állíthatja az Ukrajnának katonai segítséget nyújtó államokat: ha folytatják Kijev katonai támogatását, az háborút jelent.

Nem világos ugyanakkor, miért is lenne érdekében Oroszországnak az Ukrajna elleni hivatalos hadüzenet, és a konfliktus további eszkalálása. Ukrán hírszerzési források szerint nem várható orosz hadüzenet, mert ezzel Putyin beismerné az eddigi hadműveletek kudarcát.

A Duma hivatalos közleménye szerint mindenesetre a július 15-i rendkívüli ülés témája a gazdaság és a polgárok támogatása lesz.

Andrej Kolesznyik, az orosz parlament képviselője (Egységes Oroszország) a Cargrad televíziónak adott interjúban azt mondta, ha Litvánia nem oldja fel Kalinyingrád blokádját, akkor az orosz fegyveres erők fogják rendezni a kérdést.

Vlagyimir Putyin orosz elnök július 11-én telefonbeszélgetést folytatott Alekszandr Lukasenko belorusz elnökkel, melynek során megvitatták a lehetséges közös lépéseket Litvánia „törvénytelen” blokádot előidéző intézkedései miatt.

Vlagyimir Samanov tábornok, az orosz Duma tagja (Egységes Oroszország), Oroszország hőse szerint az orosz hadsereg nem állhat meg a Donbassznál, a következő cél Odessza kell hogy legyen.

Orosz közlés szerint február 24. óta 1835 lengyel, 605 kanadai, 544 amerikai, 504 román, 429 brit állampolgár, összesen 7107 külföldi „zsoldos” érkezett Ukrajnába harcolni (köztük egy magyar). Ezek közül megsemmisítésre került 2347 ember, közte 544 lengyel, 220 amerikai, 177 kanadai, 170 grúz, 124 brit.

A krími Szudakban krími tatár fiatalok „ukrán nacionalista szólamokat hangoztatva” megvertek egy kiszolgált katonát, aki Z betűt viselt ruházatán. Az ügyet személyes kontroll alá vette Szergej Akszjonov krími vezető.