Konsztantyin Aranovszkij orosz alkotmánybíró szerint a Szovjetunió jogellenesen létrejött állam volt, és a mai Oroszországnak sem kellene magát a Szovjetunió jogi örökösének tartania. Az alkotmánybíró egy, a szovjethatalom represszióira visszanyúló ingatlankártérítési ügy kapcsán fejtette ki a véleményét. Aranovszkij szerint a mai Oroszországnak kártérítést kell nyújtania a szovjethatalom kárvallotjainak, de jogilag nem a Szovjetunió utódállamaként.

Az Oroszországi Föderáció Alkotmánybírósága már 1992. november 30-án megállapította, hogy az országban hosszú időn át „kommunista funkcionáriusok szűk körének erőszakra alapozott korlátlan hatalma valósult meg”, amely szűk kör a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának (SZKP KB) 1991 augusztus elejéről származó nyilvántartása alapján mintegy 7 ezer fős nómenklatúrát tett ki.

A repressziók ebben a rendszerben nem elhajlások voltak, hanem a rendszer működésének alapja. Az SZKP vezetősége volt a terror kezdeményezője, végrehajtói alsóbb szinteken a pártszervek, illetve a KGB, a titkosszolgálati szervek, melyek végső soron az SZKP KB ellenőrzése alatt álltak.

Nem kell a korábbi orosz államiságot idealizálni, de Aranovszkij szerint a mai Oroszország nem vállalhatja a jogfolytonosságot azzal az állammal, amely tömeges terrort alkalmazott a parasztsággal, a vállalkozókkal szemben, létrehozta a GULAG-ot, és a Nagy Terror idején átlagosan naponta másfélezer embert – a saját állampolgárait – gyilkolta le, békeidőben.

Ettől a represszív politikától az Oroszországi Föderáció a múltban már elzárkózott. Az orosz parlament alsóháza 2008. április 2-án hozott állásfoglalása elítélte a szovjethatalom represszív politikáját, az erőszakos kollektivizációt és az ennek nyomán keletkezett, mintegy 7 millió ember halálát okozó tömeges éhínséget, azt a gyakorlatot, ami szerint az emberi életek feláldozhatók gazdasági és politikai célok elérése érdekében.

Az 1990-es orosz szuverenitási nyilatkozat, illetve az orosz alkotmány preambuluma alapján a mai orosz államiság nem a kommunista hatalomgyakorlás hagyományaként él tovább, hanem a korábbi orosz államiságok rekonstrukciójaként, alkotmányos újjászületéseként – a totalitárius rezsim ellen és annak helyette.

Az Oroszországi Föderáció Alkotmánybíróságának 1992. november 30-i határozata szerint a kommunista hatalomgyakorlás Oroszország szuverenitásával és az állampolgárok szabadságjogaival szemben valósult meg. A mai Oroszország tehát nem a kommunista hatalom örököseként, hanem annak ellentétjeként jött létre.

Aranovszkij írására reagált Dmitrij Peszkov, Putyin orosz elnök szóvivője is, aki szerint az irat az alkotmánybíró magánvéleménye. A Kreml álláspontja, hogy a mai Oroszország de iure és de facto egyaránt a Szovjetunió jogutóda.