OROSZVALOSAG.HU


Viták a nyugdíjkorhatárról 

  |  2015-10-16 14:50:32  |  
Szűrszabó Nóra

Viták a nyugdíjkorhatárról 

Elkerülhetetlenek a szigorítások?

 Viták a nyugdíjkorhatárról 

Oroszországban a nyugdíjrendszer áll ma a költségvetéssel foglalkozó viták középpontjában. A kormány egyik ajánlattal kapcsolatban sem foglalt még konkrét álláspontot. A kormány indítványozta azt, hogy a biztosítási díjak kifizetései egészen a 2018-as évig bezárólag változatlanok maradjanak.

Ez azt jelenti, hogy a munkaadók a dolgozók fizetéséből fogják levonni a korábban a nyugdíjasok, a kórházak és az egyéb szociális szükségek kielégítésére szolgáló pénzösszegeket, melyeket az állam kap meg.

Egyrészről, a cégek adóterhe így nem nő, másrészt a Kabinetnek megfelelő anyagi eszközöket kell keresnie, hogy ki tudja fizetni a 2016-os évben a jól megérdemelt nyugdíjakat, a bonyolult költségvetési helyzet ellenére. Az elmúlt hét végén a Goszduma elé a kormány előterjesztett egy olyan törvényjavaslatot, amely a szociális juttatások kifizetését befagyasztaná.

A szakértők ezzel a javaslattal, alapjában véve, egyetértenek. A kifizetések növelése minden valószínűség szerint oda vezetne, hogy az üzleti élet, a különböző cégek károsulnának és a legtöbb esetben csökkenne a fizetés. Mindemellett ez a döntés a költségvetés pót-kiegészítéséről való lemondást jelentené.

Így a kormánynak nehéz döntéseket kell meghoznia, hogy biztosítani tudja a szociális igényeket. Ezért nem lehetetlen, hogy a nyugdíjfolyamatra hamarosan változások várnak majd.

Nincs kizárva, hogy a 2016-os évben a nyugdíj 2 szakaszban lesz indexelve a korábbi egy szakasz helyett. Egyszer februárban, 4%-os indexszel, azután pedig ősszel. Egyelőre még nem világos, milyen döntés születik. Az ezzel kapcsolatos információk nagyon ellentmondásosak.

Legelőször a döntés meghozataláról a Duma munka-, szociálpolitikai- és a veteránok ügyeivel foglalkozó bizottságának vezetője, Olga Batalina szólalt fel. A saját Twitter-oldalán megjegyezte, hogy a nyugdíj ilyen mértékű emelése a 2015-ös évben inflációhoz vezethet. Később ezt Olga Gologyec miniszterelnök helyettes megcáfolta. Kijelentette, hogy a 2016-os kétszeri nyugdíjkimutatásról még nem hoztak döntést.

Később Limából, ahol a Világbank és az IMF tanácskozását tartották, Anton Sziluanov pénzügyminisztertől érkeztek hírek. Állítása szerint a második kimutatást/indexelést október 1-én hajthatják majd végre, mindez azonban a költségvetés kiegészítő bevételeitől függ majd. Számításai szerint, a nyugdíjkimutatás minden egyes százalék után 70 milliárd rubel költséget jelent. Ha a kincstár bevételei elegendőnek bizonyulnak, akkor kiegészítik a február 1-én indexelt 4 %-ot a nyugdíjasok számára. Így jutunk a 2015-ös infláció szintjéhez, amely 12 % körülire várható. Azonban a Rosstat (az Orosz Kormány Statisztikai Hivatala) október 7-ei adatai szerint már elérte a 11,5 %-os szintet.

Azonban a dolgozó nyugdíjasok nyugdíjszámítása minden valószínűség szerint sem kétszeri, sem egyszeri nem lesz. Ezt ismét Olga Batalina nyilatkozta a Twitteren. „Minden dolgozó nyugdíjas nyugdíját megőrizzük, - írta a képviselő, - azonban a munka ideje alatt nem számítjuk a nyugdíjat. Amint otthagyja a munkát – ismét indexelés következik.” Ezt az információt már senki sem tagadta.

A következő bonyolult döntés a felhalmozott nyugdíjrész sorjában harmadik befagyasztásával kapcsolatos. Ez az a pénz (amely a lakosok, nem pedig az állam kötelezettsége), amelyet az oroszországi dolgozóknak nyugdíjba lépésükkor meg kellene kapniuk. Azonban a jelenlegi anyagi megvonások a jövőben az állami kötelezettségként megfizetendő összeggé változhatnak.

A Föderáció Szociálpolitikai Bizottsági Tanácsának elnöke, Valerij Rjazanszkij azt javasolta, hogy a nyugdíj felhalmozott részét helyezzék át önkéntes alapokra, hagy döntse el mindenki maga, hogy ki akarja-e pluszban egészíteni azt az összeget, amelyet az állam fizet a nyugdíjába. Kifejtette véleményét arról, hogy ezt az összegyűjtött pénzt nem lehet túl hatékonyan befektetni.

Azonban az egyik legradikálisabb megoldás a nyugdíjprobléma kezelésére a nyugdíjkorhatár megemelésében áll. Erről azonban még csak folynak a tárgyalások. Dmitrij Medvegyev miniszterelnök nemrégiben azt mondta, hogy ilyen terű reformokra nincs feltétlen szükség. „Ez nem pénzügyi kérdés, erről nem a pénzügyi szakembereknek, hanem demográfusoknak, szociológusoknak, biztosítási szakértőknek, könyvvizsgálóknak kell dönteniük, - mondta Rjazanszkij. – Valamint mindazoknak, akik a nyugdíjrendszer gazdaságával kapcsolatban állnak. Természetesen, maguk a lakosok részvételével.”

Azonban a pénzügyminiszter továbbra is ragaszkodik a nyugdíjkorhatár megemeléséhez.

Sziluanov a következő számításokra jutott:”Amennyiben nem emeljük meg a nyugdíjkorhatárt, az az első évben 250 milliárd, a második évben 500 milliárd rubel költségvetési kieséshez vezet”

A szakértők azt jósolják, hogy ha a korhatár emelése be is következik, az nem a 2016-os évben várható. A Nemzeti Kutatói Egyetem/Gazdasági Egyetem Fejlesztési központjának intézetének tudományos munkatársa, Andrej Csernjávszkij szerint a nyugdíjrendszerrel kapcsolatosan a kormánynak minden évben egyre nehezebb, fájdalmasabb döntéseket kell meghoznia. Még ha most, ezt a hiányt a tartalékalapból pótolnák is, az elkövetkező évben hasonló manőverre már nem lenne pénz. A kormánynak vagy meg kell emelnie a gazdaságra kimért adókat, vagy pedig megoldást kell találnia arra, hogy kevesebb nyugdíjat kelljen fizetnie. Az utóbbi esetén a lehetőségek sora ismert, - mondja a szakértő, - ilyen a nyugdíjkorhatár felemelése, a dolgozó nyugdíjasok nyugdíjának eltörlése, a szolgáltatás feltételeinek szigorítása és így tovább.

 

Forrás: http://rg.ru/2015/10/12/pensiya.html

Cimkék: Oroszország, nyugdíjkorhatár
Országok: Oroszország
Megosztás:
Add a Facebook-hoz

 

Oroszvalosag.hu | Impresszum  |  Kapcsolat