Andrej Jakovlev közgazdász, a moszkvai Gazdasági Főiskola munkatársa a Független Közgazdászok Szövetségének konferenciáján tartott előadásában elmondta, a túlzott állami szabályozás fojtotta meg az orosz gazdaságot, melynek növekedése mostanra lényegében leállt.

Minden szervezet célja, hogy minél több erőforrást és befolyást szerezzen, ennek eszköze pedig a szabályozás kiszélesítése. A bürokrácia mozgásterét az üzlet és a polgárok aktivitása korlátozza normális esetben, a demokratikus népképviselet útján. Oroszországban viszont a politikai konkurencia mesterséges csökkentése a bürokrácia játékterét növelte meg. A Gazdaságfejlesztési Miniszérium közlése szerint csak 2012-2013-ban 180 ezer normatív-jogi szabályozást fogadtak el, napi 50 intézkedést az ünnepnapokat és hétvégeket is beleszámolva. Ennek következtében olyan gigantikus, áttekinthetetlen, körülményes szabályozórendszer jött létre, hogy az üzleti élet szereplői saját akaratukon kívül is elkerülhetetlenül megszegik a szabályokat.

Ilyen körülmények között a túlszabályozás enyhítésének természetes eszköze a korrupció. A vállalkozók szemében a korrupció a probléma megoldásának eszköze.

A 2008-as 2009-es válság előtt, a gyors gazdasági növekedés korában nem a korrupció tűnt a legfontosabb problémának. A válság nyomán kiderült, a pénz kevesebb, a tolvaj több, mint kellene. A hatalom a régi megszokott módon, adminisztratív-represszív eszközökkel erősítette a korrupció elleni harcot. Jelentősen megnőtt a korrupciós ügyekben indított ügyek száma.

Egyfajta „olasz sztrájk” típusú jelenség vette tehát kezdetét: a lelkiismeretes bürokraták igyekeznek minden szabályozást betartani és betartatni, de végső soron ez a "korrupcióellenes harc” vezet még nagyobb korrupcióhoz és a gazdaság leállásához. A túlszabályozó orosz bürokrácia a korrupció elleni harcával valósággal megfojtja a gazdasági aktivitást. 

(Vedomosztyi)