Az elnök környezetében működő Obsesztvennaja Palata - mely az oroszországi civil társadalom és a hatalom fóruma -  ülésének témája az oroszországi nemzeti kérdés volt. A Politech  intézet felmérése szerint a muszlim többségű régiókban a választók fele szívesen szavazna muszlim pártra. Csecsenföldön és Ingusétiában ez az arány 68 százalék körül van.

Az Adige Köztársaságban, Kabard-Balkár Köztársaságban, a Karacsáj-Cserkesz Köztársaságban a választók 49 százaléka, Dagesztánban 45 százalék, Csecsenföldön és Ingusétiában 68 százalék szavazna muszlim pártra.

Tatarsztanban a megkérdezettek 44, Baskíriában 49 százalék támogatna egy muszlim pártot.

Azaz ha Oroszországban megalakulna egy muszlim párt, az komoly politikai támogatottsággal rendelkezne.

Nemzetközi kutatások arra is rámutattak, hogy az oroszországi muszlimok között legnagyobb azok aránya, akik támogatnák a saría bevezetését. Albániában ez a mutató mindössze 12 százalék, Bosznia-Hercegovinában 15 százalék, Koszovóban 20, Azerbajdzsánban 8, Törökországban 12, Kazahsztánban 10, Tadzsikisztánban 27, Kirgizisztánban 35 százalék – Oroszországban 42 százalék. Különösen a fiatal oroszországi muszlimok támogatják a saría bevezetését.

A kutatás szerzői szerint Csecsenföld és Ingusétia de facto már most iszlám köztársaságoknak tekinthetők. A csecsenek és ingusok 62 százaléka a többnejűség bevezetését támogatja.

Azaz az 1980-as években kezdődött vallási reneszánsz nem éppen a modernitás, hanem a középkor felé vezeti a muszlim köztársaságokat és növeli a szakadékot Oroszország régiói között.

(Nyezaviszimaja Gazeta)