Hétfőn megkezdődött az egykori észak-kaukázusi hadúr, Ali Tazijev pere Rosztovban. Tazjev (becenevén Magasz) korábban rendőrként szolgált, ám csatlakozott a kaukázusi lázadókhoz, s magas rangú vezető lett az évek során. A vád szerint katonai csoportokat hozott létre, illegálisan kereskedett fegyverekkel, terrorista cselekményeket hajtott végre, támogatta a felkelést, továbbá a rendfenntartó erők tagjai ellen elkövetett gyilkossági kísérletek írhatóak a számlájára.

A per rendkívül szigorú biztonsági óvintézkedések mellett kezdődött el egy katonai bíróságon, mely során kitérnek a Tazijev vezette csoportok által elkövetett gyilkosságokra (ez mintegy 600 áldozatot jelent) és több mint 400 szemtanút fognak meghallgatni.

Tazijev, állítólag a Kaukázusi Emirátus elnevezésű fegyveres szeparatista mozgalom egyik legfőbb vezetője volt, a terrorista szervezeten belül pedig a régóta körözött Doku Umarov után állt a rangsorban. Állítása szerint ugyan birtokolt fegyvereket és részt vett illegális mozgalom szervezésében, de a többi vádpontot tagadta.

Amikor 2010 júniusában Észak-Oszétia területén elfogták, Alekszandr Bortnyikov, az FSZB igazgatója úgy nyilatkozott, hogy Tazijev a földalatti mozgalom vezetője, aki százak haláláért felelős Ingusétiában, beleértve a 2004-es nazrani támadást, mely során 79 ember vesztette életét (főként rendőrök és belügyi alkalmazottak). A lista azonban még ennél is hosszabb. A nazrani támadáson kívül a sztavropoli körzetben egy nyevinnomisszki busz felrobbantása (2007. december), egy ingusétiai rendőrőrs elleni bombamerénylet (2009. augusztus), és Junusz-Bek Jevkurov ingusétiai elnök elleni merényletkísérlet (2009. június) is Tazijev nevéhez köthető.

Az ügyészek szerint Tazijev 1999-ben csatlakozott önként a muzulmán szélsőségesekhez, miután egy évvel korábban csecsen fegyveresek elrabolták. Azt megelőzően Tazijev az ingusétiai rendőrség magánbiztonsági szolgáltatásokat nyújtó részlegén dolgozott, őrmesteri rangban.

(RIA Novosztyi)