Dmitrij Medvegyev és Vlagyimir Putyin aktív szerepet vállaltak Anatolij Szobcsak, a 10 évvel ezelőtt elhunyt első pétervári főpolgármester halálának évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen február 20-án. Mindketten egyetértettek abban, hogy Szobcsak helye a politikai Olümpuszon mindmáig üresen áll.

A látványos főhajtás nem véletlen. Medvegyev, aki leendő jogászként ismerte meg az ezidőtájt a Leningrádi Egyetem jogi karán oktató Szobcsakot, hamar felküzdötte magát a bizalmasi posztig. 1989-ben már Szobcsak mellett agitált a képviselőválasztásokon. Lojalitását 1990-ben Szobcsak stábjába való meghívással honorálta. Egy hónappal később követte őt Vlagyimir Putyin, aki hamar Szobcsak jobb keze lett a városvezetésben. Az 1996-os választási veresége után Putyin polgármester-helyettesként a választási kampánystáb élére állt. 2000-ben aztán átrendeződött a politikai sakktábla. Medvegyev lett a Putyint elnöki székbe emelő csapat vezetője, míg Szobcsak a jelölt, vagyis Putyin bizalmi embere. A furcsa helycserét nem tudta sokáig élvezni, pár nappal később meghalt. A többit tudjuk.

Az első demokratikus úton megválasztott polgármesterről azóta filmet is készítettek: 10 évvel később: Anatolij Szobcsak címmel. Putyin többek között kiemelte, hogy Anatolij Szobcsak példáján látható, hogy lehet egy politikus egyidejűleg demokratikus meggyőződésű ember, erős kezű államférfi és hazafi. Ugyanakkor azt se rejtette véka alá, hogy a mai politikai arénán ilyen embert nem lát.

Halála évfordulója napján, egymástól függetlenül Medvegyev, Putyin és Szobcsak özvegye, Ljudmila Naruszova, illetve lánya, Kszenyia is ellátogattak az Alekszandr Nyevszkij kolostoregyütteshez tartozó Nyikolszkij temetőbe, hogy leróják kegyeletüket Szobcsak sírjánál.

Ezt követően Medvegyev ellátogatott az alma materbe, hogy megtekintse a Szobcsak tiszteletére rendezett kiállítást, és átadja a Szobcsak után elnevezett ösztöndíjat a summa cum laude végzett hallgatóknak, beszédében pedig – a szovjet gyerekkönyveket idéző stílusban – kiemelte, hogy „Anatolij Alekszandrovics mindig kitűnő tanuló volt, és az, aki jól tanul, sikeres lesz az életben.“ Mindeközben Putyin is hasznosan töltötte a rendelkezésére álló időt, hiszen tiszteletét tette az Anatolij Szobcsak nevét viselő Demokrácia kiépülése elnevezésű múzeumban.

A fényes demokrácia-menetet csak Szobcsak özvegye nem hivatalos fórumon hangoztatott véleménye árnyékolta be. Szerinte ugyanis Oroszországban nincs jogállamiság, helyette félkatonai-rendőrfeudalizmusban élnek.

Talán ha ezt hangosan ki lehet mondni, még nincs akkora baj.