A devecseri tragédia Oroszországban is bármikor megtörténhet – állítja a Greenpeace

Az Orosz Föderációt a közeljövőben a magyar vörösiszap-katasztrófához hasonló ökológiai szerencsétlenség sújthatja – véli a Greenpeace moszkvai szóvivője.

A több, mint egymillió köbméternyi súlyosan szennyező vörösiszap Ajka térségében szabadult el egy tározó gátjának átszakadása miatt. A Budapesttől mindössze 160 kilométerre bekövetkezett, nem hétköznapi baleset nagyobb károkat okozott bármilyen korábbi természeti csapásnál. Eddig nyolc, a lassan egy hete történt, katasztrófa áldozatainak száma, míg 120 sérültet jelenleg is kórházakban ápolnak. Közülük 40 beteg állapota súlyos, sőt válságos. Emberek százait menekítették vagy költöztették ki a körzetből, melyet a rendőri erők biztosítanak.

„A orosz ipar meghatározó szektora az alumínium előállítása, a timföldgyártás. Rengeteg tározó, hidraulikus műtárgy található a föderáció területén, melyek egy jelentős része évek óta elhanyagolt. Az idei tél a szokásosnál is csapadékosabbnak és hidegebbnek ígérkezik, így feltételezhető, hogy az olvadás napjaiban a gátak komoly terhelésnek lesznek kitéve. Főleg, ha az északi jégzárak elzárják a folyók torkolatait. Ezért nem zárhatjuk ki, hogy a magyarországi esethez hasonlók ismétlődjenek meg, immár hazánkban” – állította Ivan Bolokov, a Greenpeace moszkvai koordinátora.

A hivatalos forrásból származó információk szerint Oroszországban legalább nyolcmilliárd köbméter ipari szennyvizet, mellékterméket tárolnak, a veszélyességi skála minden fokáról. Ez tízezerszer akkora mennyiség, mely a múlt héten Devecseren kiömlött.

A magyar ipari központból származó iszap a jövő héten Ukrajna területére érkezhet – közölte a kijevi kormány környezetvédelmi minisztere október 11-én, hétfőn.

A nemzetközi média, elsősorban budapesti véleményekre reagálva, a készülő katasztrófa árulkodó jeleiről beszél, melyeket korábban a magyar hatóságok rendre figyelmen kívül hagytak. Az egymillió köbméter mérgező ipari iszap tárolása nem az előírtaknak megfelelő körülmények között történt. Ugyanakkor a magyarországi technikai feltételek és a műszaki ellenőrzés színvonala – bár sok kívánnivalót hagy maga után – így is sokkal jobb illetve alaposabb, mint az a kelet-európai államokra jellemző. 

(RIA Novosztyi)