A Heti Válasz 2011. 08. 18-i számában „A birodalom visszavág” címen megjelent cikk a Regnum.ru oroszországi hírportál Magyarországgal foglalkozó elemzéseit vizsgálja. Az egyébként informatív Regnum.ru egyes írásainak birodalmi szellemisége már első látásra szembeszökő, az oldal állítólagos titkosszolgálati kapcsolatairól pedig sokféle információ terjeng.

A Regnum.ru Magyarországgal kapcsolatos elemzéseit, melyek szerzőjeként legtöbbször Dmitrij Szemusin nevét tüntették fel, nyilván lehet és kell vitatni, és keresni azokat a szándékokat, nézeteket, amelyek a szerzőt, szerzőket a cikkek írásakor vezetik. A NATO és az EU tagjaivá vált egykori szocialista országok és szovjet tagköztársaságok külpolitikájának kritikus vagy elítélő minősítése és vélt orosz geopolitikai érdekek szerinti megítélése nem tekinthető új fejleménynek, a ’90-es évek közepe óta – változó intenzitással – egy nézőpontként jelen van az egyébként sokszínű orosz elemzői gondolkodásban. Ahhoz, hogy közelebb jussunk a valós orosz politikai nézőponthoz, célszerű nem egyetlen véleményt kikiáltani „orosz véleménynek”, főként, ha annak a „hivataloshoz” kapcsolatos viszonyáról nem állnak rendelkezésre megbízható információink.

A Heti Válasz cikkében azonban, mintegy a hajánál fogva előrángatva, megjelenik az a minden alapot nélkülöző állítás, miszerint „forródrót” létezne Dmitrij Szemusin és a budapesti Ruszisztikai Központ között, és azt sugallja, hogy a Ruszisztikai Központ valamilyen nyúlványa, esetleg informátora lenne a Regnum.ru hírportálnak. Eközben a Heti Válasz nem akarja figyelembe venni, hogy az elmúlt fél évben a Ruszisztikai Központ és annak vezetője is a Regnum.ru hírportál támadásainak célkeresztjébe került, olykor a személyeskedésig fajuló kampányt kezdve ezen – a nemzetközi ruszisztikában általánosan elismert – műhely ellen. E vitákról mi is beszámoltunk.

Ami pedig a Regnum.ru Magyarországgal foglalkozó elemzéseit illeti: figyelemre méltóan nagy szerepet kap azokban a szomszédos országokban élő magyar közösségek helyzete, politikai és kulturális jogainak érvényre juttatása, a kisebbségellenes politikai nézetek kritikája is (pl. az RMDSZ-t és az erdélyi magyarságot negatívan érintő román politikai nézetek nyílt elítélése), valamint a külhoni magyarok egyes akcióinak példaként történő bemutatása az orosz közösségek előtt (pl. szlovákiai magyar civilek nyelvhasználati kampánya). Az összeesküvés-elmélet paradigmáján belül ezek a tények nehezen magyarázhatók, viszont ellenség könnyen kreálható a segítségével.

Deák Ferenc mondta: „Sokkal jobban tudom e hazát szeretni, mint ellenségeinket gyűlölni.”

Nekünk mondta, úgy, hogy ők is értsenek belőle.