A News.Az azeri hírportál Boros Jenővel, Magyarország bakui nagykövetével készített interjút

Milyennek írná le az azeri-magyar kapcsolatokat?

Azerbajdzsán és Magyarország politikai kötelékei erősek, a két állam közti viszony kiváló. A kétoldalú gazdasági együttműködés jelentős tartalékokkal és komoly múlttal rendelkezik. Külön szeretném kiemelni a 2004 októberében Budapesten megnyitott azeri nagykövetséget, élén kollégámmal és barátommal Hasan Hasonovval, aki maga is rengeteget tett a bilaterális kapcsolatok fejlesztéséért. Akkoriban még külügyminiszter-helyettesként tevékenykedtem a magyar fővárosban. Az azóta eltelt hat évben a két ország partneri viszonya megszilárdult, és mi magyarok ennek köszönhetően egyre többet tudunk meg az Önök hazájáról. Magyarország és Azerbajdzsán együttműködése kezdetben főleg az energiaszektorra korlátozódott, ellenben a helyzet mára sokat változott, a közös vállalások új ágazatokat is érintenek. Napjainkban, amikor állandó téma az európai energiafüggőség felszámolása, különösen nagy súllyal esik latba az azeri energiahordozók, elsősorban szénhidrogének kitermelése, melyek adott esetben egy közvetlen vezetékhálózaton keresztül az Unióba is eljuthatnak. Másrészről az európai normák és szabványok átvétele erősítheti az azeri gazdaság versenyképességét, és így áttételesen még biztosabbá teheti országuk függetlenségét. Szeretném aláhúzni a magyar-azeri kormányközi tárgyalások fontosságát, melyeket idén február 22-23 között tartottak Budapesten. A legfelsőbb szintű egyeztetések a gazdasági kooperáció lehetőségeire koncentráltak, de kitértek az agrárium, az ökológia, a víztisztítás és vízgazdálkodás valamint az alternatív energiaforrások tárgykörére is.

Mely számok jellemezték az Azerbajdzsán és Magyarország közti kereskedelmet a 2009-es évben?

Jelenleg az éves forgalom összértéke 20-25 millió amerikai dollárra rúg, messze elmaradva a kétoldalú kereskedelmünkben rejlő óriási lehetőségektől. Sajnos nem aknázzuk ki a tartalékainkat. Ugyanakkor remélem, hogy az elkövetkezendő három évben megközelítjük az elvárható összforgalmat, felszabadítva ezzel az eddig eltékozolt kapacitásokat. Manapság Magyarország hagyományosnak nevezhető kiviteli cikkekkel mint a gyógyszerkészítmények van jelen az azeri piacon. Az Önök országából hazámba érkező behozatal döntő többségét az energiahordozók jelentik, de importálunk mezőgazdasági termékeket, például nagy mennyiségben gránátalmát is.

Hová fejlődhetne az azeri-magyar bilaterális forgalom? Melyek a ki nem használt lehetőségek?

A kétoldalú kereskedelem, a Baku és Budapest közti adásvétel évente több százmillió dollárt mozgathatna meg. Vagy még többet.

Melyek a Budapest által keresett azeri termékek, exportcikkek, és az azerbajdzsáni kivitelt mivel ellensúlyozzák?

Azerbajdzsán a kaukázusi térség meghatározó szereplője. Ezért hiszem, hogy nem csupán a kétoldalú kötelékeket kell erősítenünk, de az övezet más államival ápolt bilaterális kapcsolatainkat is fejlesztenünk kell. Ebben Baku nagy segítségünkre lehet. Készen állunk, hogy minden létező területen együttműködjünk az Önök országával.

A közeli jövőben várhatóak további kormányközi vagy egyéb kétoldalú tárgyalások?

Ez elsősorban az európai politika függvénye. Magyarország az Európai Unió tagja, és külügyeit a brüsszeli érdekekhez és értékrendhez igazítja. Az Unió soros elnöke, Spanyolország külügyminisztere nemrég Bakuba látogatott. Biztos vagyok abban, hogy a spanyol elnökség nagyban meghatározza majd ez európai külpolitika irányadását.