Manapság ha Magyarországon meghallja valaki a Hévíz szót, egyből az oroszokra gondol, nem is ok nélkül. Egyre több cirill betű, feliratok, plakátok jelentek meg, éttermi étlapok orosz nyelvre fordítása, Moszkva-Sármellé

k közvetlen repülőjárat, úgy tűnt, az oroszok fellendíthetik a balatoni város és térségének gazdaságát, turizmusát, munkaerőt teremtenek az oroszul ismét egyre nagyobb számban tanulók számára.

Özönlöttek, apartmanokat, szállodákat vásároltak fel itt, és minden évben visszajártak, kihasználták a térség adottságait, vonzotta őket az olcsóságunk. Azonban úgy tűnik, egyszer minden véget ér. A Krím bekebelezése, a rubel leértékelődése, a gazdaság visszaesése hatással van Hévíz városának fejlődésére, pontosabban annak stagnálására. Az Oroszországból érkező turisták száma vészesen fogy, a kereskedők, a turistaként utazók már kevésbé találják meg számításaikat országunkban. A keleti nyitás, melyet megvalósíthatónak hitt a város, nem váltotta valóra a hozzá fűzött reményeket, eltűnőben van. A turisztikai és ingatlanprojekteket pangás jellemzi.

Amíg fennáll a konfliktus az EU-val, illetve nem stabilizálják helyzetüket, addig nem fűzhetünk nagy reményeket a tökéletesnek induló "keleti nyitás projekthez" a Balaton északi partján.