Gyakran ismételt közhely, hogy Magyarországgal az orosz sajtó igen ritkán foglakozik. Valószínűleg ez igaz a posztszovjet térség többi országára is. Önmagában már ezért érdekes lenne Dimitrij Zujev egy orosz nyelvű ukrán hírportálon, UA-Reporteren megjelent írása. Azonban a szövegnek külön jelentőséget ad a májusi magyar-német diplomáciai fegyvercsörte is. A május 22-én napvilágot látott írást egy nappal később az elsősorban finnugor népekkel foglalkozó szintén orosz nyelven megjelenő finugor.ru internetes oldal is átvette. Az utóbbi portál a szövegközlés előtt fontosnak tartotta kiemelni, hogy a szerkesztő nem feltétlenül ért egyet a publicisztika tartalmával, ugyanakkor azzal indokolja a szöveg átvételét, hogy az egy olyan problémára mutat rá Magyarország és a szomszédjai között, amely jelenleg is aktuális.

Általánosságban Zujev már a bevezető soraiban igen negatív képet fest az európai helyzetről. Szerinte Görögország ezer sebből vérzik, Cipruson gazdasági válság van, Katalónia a függetlenség gondolatával és az uniós tagság lehetőségével játszik, míg a bevándorlókkal kapcsolatban egyre gyakrabban hallani különböző visszásságokról.

Emellett az írás szerzője beszél egy olyan európai uniós tagországról, ahol szerinte nacionalista-autoriter rezsim van születőben. Zujev Magyarországról beszél. Magyarországról, ahol − véleménye szerint − egy hónappal ezelőtt olyan antiszemita demonstrációra került sor, amilyenre hosszú ideje nem volt példa egész Európában.

Ezek után úgy gondolja természetes, hogy a különböző vezető európai ellenzéki politikusok kijátszották a „magyar kártyát”. Konkrétan a német belpolitikai csatározásokra utal. Peer Steinbrück − a szociáldemokrata kancellárjelölt Angela Merkellel szemben – Magyarországra vonatkozóan azon kijelentésének adott hangot, hogy Magyarországon egy diktatórikus rezsim van születőben és ezt az országot ki kellene dobni az Európai Unióból. Angela Merkel erre a felvetésre némiképp mérsékeltebben úgy reagált, minden lehetőséget meg kell ragadni, hogy Magyarországot visszavezessék a „helyes útra”. Majd némiképp viccelődve hozzátette, hogy „nem kell mindjárt a lovasságot küldeni.”

Zujev szerint az önimádó magyar miniszterelnök, Orbán Viktor a német kancellár szavaira igen élesen reagált. Orbán reakciójából egy II. világháborúra vonatkozó mozzanatot tartott fontosnak kiemelni. A miniszterelnök emlékeztetett, Magyarország 1944-es náci megszállására, amely különösen fájó annak fényében, hogy a Hitleri Németország megakadályozta az ország háborúból való kilépését, majd az Orbán szerint mérsékeltebb Horthy helyett Szálasit helyezte a hatalomba. Ráadásul a magyarok igen rosszul viszonyulnak az ilyen típusú tréfákhoz nemcsak a német tankok, hanem 1956 után a szovjet tankok bevonulása miatt is.

Az ukrán szerző írásában közvetlen módon nem reagál a német-magyar vitára, sem Orbán Viktor felvetésére. Ugyanakkor igen erősen hangsúlyozza, hogy a tény az akkor is tény marad. Vagyis az európai vezetők valójában nem igazán akarnak beavatkozni a magyar ügyekbe, azt várják, hogy minden magától meg fog oldódni. A szerző szerint azonban ennek igen kicsi a valószínűsége. Sőt úgy vélekedik, hogy várható, hogy a magyarok és a szomszédos országok között újra kiéleződik a helyzet. Mindezt azzal magyarázza, hogy Magyarország a mai napig sem tudta feldolgozni – Zujev szavaival élve – a „versaillesi szindrómát”, a trianoni békeszerződést. Szerinte elsősorban ez vezet a mai nacionalista tendenciák megerősödéséhez. A következőkben, nagy vonalakban valószínűleg saját olvasóközönségének ismerteti a trianoni békeszerződés Magyarországgal kapcsolatos negatív következményeit. Többek között beszámol arról, hogy ennek következtében az ország olyan jelentős területeket veszített el a szomszédos államokkal szemben, ahol sokszor egy tömbben él a magyar nyelvű lakosság.

Dimitrij Zujev tanulságként megállapítja, hogy amíg magyar jobboldali, nacionalista kormány szélsőséges kijelentésekre ragadtatja el magát, addig a magyar kisebbségék helyzete továbbra is aggodalomra adhat okot a környező országokban. Ugyanakkor külön hangsúlyozza, hogy az Európai Unió nem kész arra, hogy megértse, a magyar probléma valójában összeurópai probléma és Magyarország kapcsán elsősorban ezzel kellene foglalkozni, mint gazdasági kérdésekkel.

(Дмитрий Зуев: В Венгрии просыпается версальский синдром, а это мина в центре Европы; ua-reporter.com, 2013.05.22./uö., finugor.ru,, 2013.05.23.)