A Nyezaviszimaja Gazeta (Jevgenyij Grigorjev) egyik írása is foglalkozik a német-magyar konfliktussal. Érdemes idézni, hiszen az oroszországi média a legritkább esetben ír hazánkról.

A lap szerint Angela Merkel német kancellár kezdte az ütésváltást, amikor csütörtökön a WDR csatorna műsorában kijelentette: mindent megtesz annak érdekében, hogy Magyarországot visszavezesse a „helyes” útra, de nem fog lovasságot küldeni az országba. Másnap erre Orbán a Kossuth Rádióban úgy reagált, a németek már küldtek lovasságot, tankok formájában, Magyarországra, ami nem jó ötlet, nem vált be.

A lap megemlíti, hogy a német szociáldemokrata kancellárjelölt, Peer Steinbrück felvetette Magyarország kizárását az EU-ból.

Berlinben nagyon érzékenyen reagáltak Orbán, a náci Németországra utaló kijelentésére – jegyzi meg a Nyezaviszimaja Gazeta. A Spiegel szerint Orbán ezúttal túl messzire ment, Hitlert és Merkelt hasonlítgatva. Orbán szavaira reagált Guido Westerwelle német külügyminiszter is, azt „kisiklásnak” nevezve. A német szociáldemokraták és zöldek azt követelik a kormánytól, ne finomkodjon Budapesttel, míg a CDU/CSU inkább közelebb áll a Fideszhez.

A magyarországi helyzet, mindenesetre, „kérdéseket vet föl”, a lap szerint. A parlamentben ül egy szélsőjobboldali párt. Létezik antiszemitizmus, cigányüldözés. Az EU kritizálja az alkotmánymódosítást. Brüsszel szerint ezek ellentmondanak a demokratikus értékeknek, azonban, a kritika inkább azzal magyarázható, hogy az Orbán-kormány válságellenes intézkedései nem az EU kurzusát másolják – véli az orosz lap.

Budapest ellen szankciókat készítenek elő, az Európai Parlamentben a szavazati jog felfüggesztésével fenyegetnek. Élen járnak a kritikában a német politikusok és a sajtó, annak ellenére, hogy a magyar közvélemény ezt a belügyekbe való beavatkozásnak tekinti.

(Jevgenyij Grigorjev: Perepalka mezsdu Berlinom i Budapestom, Nyezaviszimaja Gazeta, 2013. 05. 22.)